7. nap – Sejj, hajj, lakodalom van a mi utcánkban…

Előző estéről megfáradva, de nem megtörve ébredt a társaság. Két szálláson voltunk szétosztva, de a reggelihez a csapatok pontosan érkeztek, s idejében úton is voltunk. Első megállónk egy kávészünet volt Ipp-en.

Ipp a román nép/nemzet szenvedéstörténetének egyik fontos állomása, ennek tiszteletére a központban egy hatalmas emlékművet építettek.

     

Ipp után következett Zoványfürdő s egy kis hepe-hupa!

De valaki tudja-e mi a hepe-hupa? Kicsi hegy-völgy, a dimbes-dombos játékos helyettesítője. A heppen (süpped) szavunkból ered a hepe, amihez hozzá került a hupa (dudor, púp) szavunk.

 

Szóval hepe-hupa, s máris megérkeztünk Kémerre, ahol elkezdődött napunk első lakodalma, kaláccsal, üdítővel fogadtak a helyi tanácstól.

 

Jelen volt a falu jegyzőasszonya, aki elmesélte, hogy Kémernek mintegy 10% román, akik a falun belül is egy kicsit elkülönülve élnek, fent a dombon. Nekik ott van egy kis műemlék fatemplomuk, valamint egy újabb kőtemplomuk, ami 1952-ben lett kész. Ezek az adatok annál inkább érdekessé váltak, amikor a jegyzőasszony elmesélte, hogy a falu lakosságának 80% magyarja felekezetileg 6 vallást gyakorol. Többségük református, s innen „igazoltak át” a neoprotestáns egyházakhoz. Ezek után a kérdés adott volt: a falunak lenne 6 temploma? Nem, nincsen. 7 van! Ebből 3 templom, 4 pedig imaház.

Ez a kis expozé nagyon érdeklővé tette a társaságot, s elhangzott a kérdés, hogy miért erős a baptista egyház egész Szilágyságban. Mint később megtudtuk, Kémer volt az egyik központja a baptista vallás térhódításának egész Szilágyságban, egyházuk mintegy 110 éves múltra tekint vissza.

 

Ezek után vendégei voltunk az Isten házának, ahol a tiszteletes asszony imával adott lelki erőt, majd beszélt…, beszélt…

Beszélt…, beszélt…

Nem kellett jobb lelkesítő indulás a csapatnak, mint egy kis „orgonakoncert”, s máris mindenki nyeregben volt az újabb hepe-hupákon, egészen Kárászetelekig zuhanva.

 

Első megállónk a jövőbeni kárásztelki pezsgőgyár volt, ahol nagyban folynak az építkezések, amit teljes egészében 2012-ig szeretnének befejezni. Vendéglátóink korábbi estén borkóstolót tartottak nekünk, így kisebb jövőképet kaptunk minőségi szándékaikról. Egy ilyen befektetés pályázati pénzek mellett is 15-20 év alatt térül meg.

     

Már nagyon vártak a kárásztelkiek templomukban, mert utána kezdődött a lakodalom. A faluban egyetlen templom van, mert egyedüli településként a Szilágyságban az egész falu katolikus. A templom legértékesebb darabja a Szent Kereszt ereklye, ami 200 éves.

     

A faluban meglepően sok régi házat fedeztünk fel, melynek ablakok feletti homlokzatát napsugaras kazetták borítják. Nem tudni mi az oka, hogy ez az egyedi építészeti jelenség miért nem terjedt át más falvakra, de hasonló csak Délvidéken lelhető fel egy pár faluban. A település eddig elzárt, zsákutca falu volt, s ez is az egyik magyarázata, hogy egységben megmaradt a szép falukép.

Időközben kiderült, hogy Oszkár biciklije nagyon megtetszett az egyik gyereknek, aki éppen tesztúton járt vele Zoványfürdő felé. A polgármester úr szólt a helyi legényerőknek, hogy versenykerekezésben vajon utol tudják-e érni. Találhatjátok!!!

Zárójelben: Egyeseknek feltűnt, hogy nagyon sok gyerek biciklizik a faluközpontban, lehettek vagy 15-20 fő, s jobbnál jobb bicikliken ültek. Az „igazgató” úr elmondta, hogy a pap bácsi, - aki sajnos más elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen, - rendszeresen biciklizik esténként a gyerekekkel, s egységbe kovácsolta a jövő nemzedéket. Jó kondiban is vannak.

Zárójel után, ha nem találtátok ki, hogy mi lett a versenybiciklizés eredménye, hát leírom. A helyi gyerekek visszahozták a tévúton járó kalandort, egy kicsit kidekorálták az arcát, amiután a helyi rendőrhöz vitték.

- Csak hozzá ne vigyetek - könyörgött a gyerek, - azt mondta, ha legközelebb meglát nála az irodában, akkor felakaszt.
A szembesítés során a helyi rendőr, mikor meglátta őt, kezét magasba emelve így fenyegetőzött: - Hát nem megmondtam, ha még egyszer meglátlak itt, felakasztalak.
A helyiek biztosítottak róla, hogy ez a fiatal sem fog gyakori vendég lenni a faluban. Na, de mialatt ez az incidens zajlott, aközben a ’kultúrba folyt a lakodalom, a helyi vállalkozó és a polgármesternek köszönhetően.

Megkóstolva a helyi termékeket, máris nekipendültünk Szilágysomlyó felé, ahol Balázs Ferenc tiszteletes fogadott minket a templomban. A templom érdekessége, hogy emeletnyi magasságban szűk folyosó veszi körül a templomot. Annyira egyedi a templom, s a tornya, hogy aki egyszer meglátogatja, utána biztos, hogy felismeri bármelyik kiadványban is.

     
   

Itt nem volt lakodalom…
Megérkeztünk Szilágynagyfaluba, ahol először Antal Tibi barátunk fogadott a Bánffy-kúriánál, s megmutatta az épületet, valamint beszélt a Bánffy-ak jelentőségéről a faluban, a kastély jelenlegi jogi állapotáról, valamint felújítási terveiről. Korábban fogyatékos gyerekeknek volt a lakóépülete, most egyházi tulajdon.

   

Szilágynagyfaluban a gazdaság jól prosperál, s az önkormányzat nagyon ügyesen hasznosítja erőforrásait. Pályázati úton, valamint saját erőforrásaikból parkfelújítás következik a faluban, elkezdték a Bánffy-kúria istállójának a felújítását, ami önkormányzati tulajdon.

Szilágynagyfalu nemcsak a kúriájáról, hanem a kurgánjairól is nevezetes. A kurgánok a sztyeppei népek, különösen a szkíták temetkezési helyei, a halomsír egyik fajtái. Rendeltetési céljuk a piramisokéhoz, zikkuratokéhoz hasonló. A sírt fából emelték, a favázra földet halmoztak, így mesterséges domb alkult ki. Szilágynagyfalu határában kerítetlenül három kurgán látható még.

A falu hatarában lovas kísérettel fogadtak, és úgy vonultunk be a faluba, Rudi bácsi házához, ahol már vártak a zenészek a következő nótával:
"Jó estét kívánok, megjöttek a székelyföldi bringások...."

Miután szembenéztünk a kurgánokkal, kezdődött a lakodalom. Talán erről nincsen is mit mesélni, hiszen, aki ott volt, csak az ismerheti Szilágyság és Szilágynagyfalu vendégszeretetét. Természetesen tánc és pálinka az volt!!! Mint azt az alábbi képek is bizonyítják :)

     

És utána eltettük magunkat…

Kommentek

Antal Tibor | 2011.08.20 12:29
Szerbusztok kedves barataim orulok hogy elatogatatok kosegunkbe SZILAGYNAGYFALUBA, nagy oromomre szolgalt hogy bemutathatam a tortenelmi,foldrajzi es turisztikai latvanyosagainkat kosegunknek,sok szerencset kivanok a tovabbi munkatokban ,remelem jol eresztetek magatokat nalunk, es varunk sok szeretel beneteket maskosris magyar testvereim.Udvozletemet kuldom az egesz biciklituran resztvevoknek,es az osszes ELLO ERDELY TARSASAG tagjainak.TIBI SZILAGYNAGYFALU.
 

Ehhez az íráshoz nem lehet kommentelni.