Zilahi református középiskola és Ady szobra

Egyéb
Zilahi református középiskola és Ady szobra
Település:

A Wesselényi kollégium alapításának évét nem ismerjük, de van 1646-ból pecsétnyomónk a következő felirattal: „Sigil.Gymnasii Refor.Zilahiensis”

Ugyancsak 1646-ból van egy album, amelyben az úgynevezett „subscribáló” diákok névsora van.
1816-ban elosztották a zilahi református egyház vagyonát és a kollégiumét is, és a kollégium autonómiát, önállóságot kapott, és az erdélyi konzisztórium közvetlen felügyelete alá került, s a főkurátorok igazgatták, kurátorok és tanárok, akiket a fentnevezett konzistórium nevezett ki, vagyis választott.
Ma az erdélyi református egyház testülete tartja fenn és a gimnázium felső hatósága ennek az egyháznak (eparhie) az igazgató tanácsa az erdélyi református egyház fennhatósága alatt adminisztrálják, amely állott: 5 membrii mircui, 5 pap és 5 tanárból.
1827-ben a líceum főkurátorai báró Wesselényi Miklóst választják meg, aki nagy államférfi volt, magának örök hírnevet biztosított a történelemben a demokráciáért és a jobbágyság felszabadításáért folytatott harcai által, akit végül is liberális óhajai végett hosszantartó börtönre ítéltek.

Politikai tevékenysége mellett ez a nagy férfiú sokat foglalkozott s szeretettel a kollégium ügyével és több családtagja és hozzátartozóival együtt értékes ajándékokkal gazdagította a kollégiumot, ezért nevezték el róla „Wesselényi kollégiumnak”.

A Wesselényi családon kivül még az egész Szilágyvármegye közönsége is szaporította a líceum vagyonát. A közönség adományából építették 1816-ban az első emeletet, amely 1902-ig a nevelés szolgálta, miután már a régi épület, amelyet 1715-ben építettek s jelenleg a református elemi, van elhelyezve benne, nem felelt már meg.

1858 és 1861 között szintén közadományból építették a baloldali egyemeletes internátus épületét és a jobboldali részt 1903-ban kölcsönből. Szintén kölcsönből és az 1816-os épület anyagából építették a máig fennálló modern főépületet.

A kollégium virágzási korszaka a XX. század első felébe esik.
Az új modern főépületet 1903-ban építették. Ekkor az új modern épületet kiegészítették egy fürdővel, egy igazgatói lakással és egy díszteremmel. A gimnázium egy saját artézi kutat fúrt és bevezette a vizet az összes hozzátartozó épületekbe.

A bútorzat és a többi felszerelés tökéletes szinvonalon állt. A díszteremben egy mozit állítottak fel tudományos előadások részére. Mindezt részben kölcsönből végezték el. A tanulók létszáma 350-500 között volt. A hatalom átvétele után a gimnázium sorsa megnehezedett. 1919 február 23-24-én a város bombázása alkalmával az épület frontja és  a díszterem 5 gránátot kapott, és a kifosztás idején a bútorzat és felszerelés hatalmas károkat szenvedett.

Több akadályozó, gátló miniszteri rendeletet adtak ki. Nem volt szabad privát gyermekeket felvenni, lányokat egyáltalán nem, és csak magyar eredetű és magyar anyanyelvű tanulókat s így a tanulók száma 150-200-ra csökkent.
1923 augusztusában kapta meg a gimnázium a nyilvánossági jogát. A Szilágymegye lakosságának és az Igazgatói tanácsnak kellett a gimnáziumot fenntartania, mégpedig a legnagyobb áldozatok árán.
A gimnázium a legújabb törvény által előírt összes követelményeknek megfelelt és ami a nemzeti tanulmány javaslatát illeti, sikerült dicsératre méltó eredményeket felmutatnia.

A legnevezetesebb tanárok közé tartozott Dr. Gyarmathy Sámuel (1751-1830), aki 1800-tól 1810-ig volt a gimnázium tanára s világhírre tett szert az ural-altai nyelvek összehasonlító tanulmányával.

Több más író, tudós és tanár szép hírnévre tett szert, mint például Salamon József, Hiry Ferencz, Nagy Ferenc, Sámi László, Petri Móricz és Kincs Gyula, akik a gimnáziumot magas színvonalra emelték. A tanulók közül a már fenntnevezett Gyarmathy Sámuelen kivól világhírnévre tettek szert: Ady Endre, nagy lírikus költőnk, Bíró Lajos, zoológus és etnográf, azaz természettudós és néprajzi régész, aki több éven át új Guineában tartózkodott és a Csendes óceán szigetein kutatásokat végzett.

Itt ebben a gimnáziumban járt Maniu Gyula nagy államférfiú és a következő írók és tudósok: Zilahy János (1640), Beke Sámuel (1817), Hory Farkas (1830), Úrházi György (1842), Szathmáry Károly (1844), Zilahy Imre (1863), Sámi Lajos (1854-), Zilahy Károly (1853), Zoványi Krausz Jenő (1882). Itt tanult rövid ideig, mint a III. osztály tanulója, de a nevelőtanács (consilium abeundi) megbüntette, és elhagyta a kollégiumot Kun Béla, a magyar kommunista diktatúra elnöke.

Építése

A zilahi református iskoláról a 17 század közepéről, egyes adatok szerint 1646-tól vannak adatok, amelyek arra utalnak, hogy a rektorokat főleg a kolozsvári kollégiumból hívták meg.

A zilahi református iskola első iskolaszabályzata 1676-ból való. Abban az időben a nagygimnáziumi tananyagot teológiával kiegészítve oktatták. 1799-től az iskola nagygimnázium, a rektor mellet még egy tanárt alkalmaztak. 1832-től a rektor mellett két tanár tanított. Bölcseletet, jogot és teológiát oktattak. Az 1840-es években az oktatás nyelve magyar.

Az iskola 1850-től algimnázium, 1857-től hatosztályos gimnázium. A református iskola 1863-ban lett főgimnázium, az első érettségit az 1863-1864-es tanév végén tartották. A főgimnázium tanulólétszáma 1880-ban 219 diák volt. Ady Endre 1892-1896-ig végezte a felsőbb osztályokat és ott érettségizett, majd a debreceni jogakadémiára iratkozott be. Barátja és iskolatársa volt Bölönyi György író, publicista. Az iskolát 1902-től Wesselényi-kollégiumnak nevezték. A tanulólétszám 1900-ban 306, 1910-ben 222 diák volt.

A református főgimnázium 1919-ben román fennhatóság alá került, magyar tannyelvű maradt, de történelmet és földrajzott románul kellett tanítani. 1922-ben 308, 1927-ben 161 tanulója volt.
Az iskola 1940-től magyar fennhatóság alatt egységes gimnáziun, tanulóinak száma 1942-ben 265 diák, 1945 után újra román fennhatóság alatt magyar tannyelvű maradt az 1948-ban bekövetkezett államosításig.

Előbb Elméleti Líceum, majd Matematika-Fizika Líceum, jelenleg Nemzeti Silvania Kollégium. Ebben az épületben működik a Goldis egyetem is.

Története

Iskolaprobléma, régen és most :
1923-ban a magyar Ady Endre és a román Maniu Gyula drága Alma Materének elvették nyilvánossági jogát. Több mint valószínű Maniu hathatós közbelépésének köszönhetően megszületett a következő rendelet, aminek segítségével ma 2007-ben sikerülhet a szilágysági magyarság álma, hogy visszakapja ősi iskoláját, de sajnos mind kevesebben hisznek benne (2012-ben, még mindig remélünk)

 

Hivatkozások

Források

Papp Lajos: A csuprosok városa (Zilahi turkáló)

Zilahi református középiskola és Ady szobra

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.