Kraszna református temploma

Templom
Kraszna református temploma
Település:
Jelenlegi egyház:
REF
Építés ideje:
14. század

Mai református templomát a katolikusok építették, és a gót stílus utolsó korából való.

Építése

Ez az eredetileg római katolikus templom 1380-1400 között épült (román kori, gót stílusban). Más forrásanyag úgy említi, mint a XIX. század végén épült gótikus csarnoktemplom (1391-ben  László plébános idejében épült, amelynek szentélyboltozata a templom legrégibb része).

Története

Temploma hosszúkás és magasba néz. 15 méter hosszú hajójának  mennyezete lapos, szentélye viszont bordás boltozatú szép zárókőívekkel. Ez a szentély boltozott gótíves bordákkal, úgynevezett hossz- szentély, amely 10,25 méter hosszú s 6,20 méter széles és gót bolthajtás fedi. Diadalíve, ablakai s ajtói csúcsívesek. Nyugati profilban emelkedik a torony. Gótíves bordái közepén pajzsok állnak.

1527-ig a község népe római katolikus vallású volt. Szilágyság reformátorának, derecskei Demeter barátnak köszönhetően Kraszna népe 1530 körül megismerkedett a reformációval. 1556-ban megszakadt a vikáriusok sora, mert proiestáns papokat hoztak helyettük. Ekkor lett a templom a reformátusoké. Krasznán nem a lutheri, hanem a kálvini irány hódított. Népes egyházközsége volt már 1609 előtt, mégis, egy régi egyházi leirat szerint, a krasznai prédikátor helyett pápista papot akartak hozni.

A szentély alja valóságos kriptatömkeleg. Ezeket a régebbi templomjavítások alkalmával felbontogatták, földdel, építkezési törmelékkel rakták tele. 1648-ban adományként ifj. Rákóczi György és  neje Báthori Zsófia kapja meg  birtokul Kraszna községet. Pápai  János és Pápai Gáspár 1660-ban aranyozott ezüstfoglalatú kókuszdió poharat ajándékoztak az egyháznak. A fantáziadús  német ötvösmesterek gyakran használják a serlegek felépítésében a strucctojást és a kókuszdiót. A krasznai egyház kókuszserlege augsburgi ötvös műhelyből származik.

A templom szentélyének a fedele régebben szalmás lehetett, ma is láthatók a szarúfába fúrt lyukak, több helyen még a szalmát tartó fafogak alsó része is látszik, sok helyen pedig a felső része is megvan.

Vára Kraszna vármegye központja volt. 1673-ban itt választották meg vezérré Teleki Mihályt. 1699-ben közzsinatot tartanak itt. Úrasztali edényeinek zöme az 1600-1700-as évekből való. Van két ónkannája, egy keresztelőkannácskája, két óntányérja és egy talpas borosztó ezüstpohara.

A templom ablakai csúcsívesek. Falait, valamint magas tornyát oldalról támok/pillérek/ erősítik. A török háborús idők folyamán többször fölégetett templom többízben átépítésre szorult. Az erkélyes, négyfiatornyos, közel 40 méter magas szép tornyot a fakarzattal 1708-ban építették. A tornyot a négy fiatornyon kívül még egy hegyes sisak is díszíti. A toronysisak és a harangláb szintén 1708-ban készült. 1715-ben a település lakossága színmagyar. A templom cintermében van egy sírbolt. A torony falának magassága 18 méter, szélessége legfelül  0,90-1,20 méter. A templom tornyát és ennek tornácát védelmi célból építették, először kőtorony volt fasisakkal, később fiatornyokkal és galériával.

1720-ban 432 fős település. 1725-ben már 600 fő él Krasznán. Az 1730-as  évek tájáig a község lakossága színmagyar. A templom hajójának sík kazettás mennyezete festett mintáival-igen szép népművészeti emlék. Ez a gyönyörű festett famennyezet 1736-ban készült, és Pataki Asztalos János keze munkáját dícséri. Mennyezetén a helység címere látható és a kazettákban bibliai növény és állatfigurák találhatók. Kazettáin a reneszánsz hatása érvényesül.

Az anyaegyház legrégibb irata 1746-ból való. 1747 óta a templomnak zsindelyfedele volt. 1749-ben már megkezdik és szilárd alapra helyezik az egyház belügyeinek igazgatását, a kurátorok mellé presbitériumot állítanak fel. 1753-ban a tornyot is bezsindelyezik. 1754-től vezetik a születési és elhalálozási anyakönyveket. A templom nagy hajóját alkalmasint később a toronnyal egyszerre toldották a szentélyhez. 1757-ben Huszthi Huszár Sámuel egy 106 fontos harangot adományoz az egyháznak. A ma is meglévő két harangja 1767-ben készült, az egyik 600 kilogrammos, a másik 330 kilogrammos harang, mindkettőt a rettegi Lázár György harangöntő készítette, az egyiket Vajai Mihály birtokos, a másikat az eklézsia pénzén. Teleki Eszter grófnő ugyanebben az évben egy szép kenyérosztó tányért ajándékoz az egyháznak. 1772-ben készült a templom északi és nyugati részein a kar a legénység számára. 1801-ben a templomot újból kellett fedni. 1805-ben készítették a cinterem két ajtaját.

1816-ban itt vendégeskedett Cserey Farkas botanikusnál Kazinczy Ferenc, aki az Erdélyi levelek című írásában leírja az udvarház műkincseit, könyvtárát, amelyek az 1949. Évi szabadságharc idején pusztultak el. Itt élt és tevékenykedett 1842 -ig  Cserey Farkas nagyműveltségű botanikus.

1848-tól vezetik a házassági anyakönyvet. 1870-ben Kraszna vármegyéhez tartozott és 3281 lakosa volt. Hajdani ősi vára adta az egykori Kraszna vármegye nevet. Ekkor a vármegyének 62.714 lakója volt.

1888-ban felújítják a templom és a toronyfedél zsindelyezését. 1889-ben pedig új padokat helyeztek el a régiek helyébe. 1891-ben 3281 magyar lakott Krasznán. 1892-ben új 8 regiszteres Kics által készített orgonát szereltek fel a templom karzatára. 1909-ben déli és északi oldalának kibővítésével nyerte mostani alakját. Kegyelettel és műérzékkel történt ez az utóbbi kibővítés, csúcsíves oldalszárnyakkal. Ekkor a tornyot két méterrel megmagasítják, és a zsindely fedelét rézzel cserélték ki. A templom hajóját kitoldották mindkét oldalirányba. A templom ülőhelyeinek száma  900 volt. Ekkor karzatainak száma négyre emelkedett. Kraszna 3000 lelkes gyülekezete 1910-ben toronyórát vásárolt, és szereltett fel a toronyba, a nyugati homlokzat előtt 38 m magas torony (kőfal 22 m, a sisak 16 méter magas) áll négy fiatornyocskával. 1927-ben Vincze Sándor főgondnok idejében a reformátusok lélekszáma 2963 volt.

A három harang  legrégibbje az első világháborúban fejezte be küldetését. Úrasztali terítői, keszkenői szépek, kettő kivételével mind újkeletűek. Templomában 1500 ülőhely van. A diktatura éveiben  az egyházi iratokat összeszedték, hogy a megyei levéltárban helyezzék el, sajnos oda csak hiányosan, vagy egyáltalán nem érkeztek meg. 1980-ban 3855 lelkes a krasznai egyházközség. 

A  templom környékét fák díszítik és rácsos kőkerítéssel bekerített.  2000-ben  3770 református lélek él a faluban. Harangozása hagyományos. A templom téli hideg időben való fűtése nincs megoldva.

2001-ben volt a templom belső meszelése. 2002-ben 356 ortodox, 105 adventista, 106 római katolikus, 390 baptista és 3750 református él Krasznán. Templomkertjében kopjafák és emlékművek díszelegnek. A Krasznai egyházközség a Szilágysomlyói egyházmegyéhez tartozik.

Források

Papp Lajos: Szilágyság 65 református templomának képes krónikája

További információ

Kádár György és Kovács István, lelkészek

tel.: 0260-636072 - Kádár György

        0260-636333, 0744-380721 - Kovács István

Kraszna református temploma

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.