Zilah katolikus temploma

Templom
Zilah katolikus temploma
Település:
Építés ideje:
1246

Az első írásos emlék Zilah településéről Anonymus Krónikája 22-ik fejezetében található.

A reformáció tanainak egyik terjesztője vidékünkön 1527-ben a Derecskéről elszármazott Demeter barát pap volt. Zilah 1542-ig az Erdélyi római katolikus püspökséghez tartozott. Az új hit terjesztése 123 éve alatt véglegesen meggyökeresedett és tért hódított a református vallás, s 1650-ben megszűnt az őskeresztény katolikus vallás Zilahon.

1738-ig nem járt itt katolikus pap. 1741-ben Heintz Vencel minorita atya  vándorprédikátorként kezd itt tevékenykedni. Az eklézsia 1747-ben alakult, az okiratok 3 római katolikust említenek meg ekkor Zilahon. A városházán nyilvántartott személyi adatlapok alapján 1748-ban 7 katolikus vallású élt itt, akiknek ügyeit igen sokszor a városi tanácsban oldották meg.

A szilágygörcsöni udvari káplán nem mindig tudott foglalkozni a kevés zilahi katolikus lelki ügyeivel. Zilahon is 1751-ben Mária Terézia királyné alapítja meg a római katolikus egyházat. 1751-ig a reformáció megalapításától csak ev. református vallás felekezet volt Zilahon. Tulajdonképpen a zilahi római katolikus egyház a XVIII. század második felében keletkezett. A plébánusok fizetését a református papok dézsmáiból vették el.

Kezdetben (1752) Zilahon a katolikus istentiszteleteket egy magánházból átalakított kápolnába tartották meg. Ezt megelőzően Andrássy Ferenc bíró követeli, hogy a reformátusok adják át a templomot a katolikusoknak. Amikor ez nem sikerült Andrássy F. gubernátor visszaállítja a plébániát és akkor építik meg a magánházból átalakított kis kápolnát (a Kápolna utcában).

A zilahi római katolikus templom építéséről 1780. május 31-én kiadott királyi rendelet gondoskodott. A zilahi, tasnádi és krasznai katolikus templomok megépítését Cserei Farkas Krasznán lakó (1782) nyugalmazott udvari tanácsos nagyon sokban segítette. Ebben az időben Zilahon 207 katolikus élt. Az udvar a zilahi római katolikus templom építésére 1500 frt. adott/utalt ki. Ebből és közadományokból épült fel 1752-ben Nagy Andrástól megvett telken a kápolnaszerű katolikus templom, a helybeli katolikusok harmadik temploma (1757-ben szentelték fel).

A templom kőből épült, de tornya fa maradt mindvégig (1844-ig). Az egyháztörténeti íratok  1844-ben újonnan visszaállított római katolikus egyházközségről tesznek említést. Arról is értesültünk, hogy a katolikusok mindig az osztrák pártot képviselték, a reformátusok inkább a törököt. Zilah városa mindig is török párti volt.  1865-1866 között a református és katolikus felekezetek közötti viszony Zakkay János plébános áskálódásai miatt elromlott. Az idők folyamán és a betelepítés következtében megszaporodtak a hívek (a katolikus hívek száma növekedett),  a 100 éves fatornyos templom kicsinek bizonyult, a hívek szükségének kielégítésére Lipovniezky István megyéspüspök javaslatára elhatározták, hogy új, nagyobb templomot építenek. (a régi 102 évig szolgálta a híveket.) Ezt a templomot 1873-ig használták.

A templom lebontásakor megtalálták az alapkövet, amelyen olvashatóan az áll, hogy a templom Zolnai Antal zilahi plébános alatt épült. Az új templom, a jelenben is álló templom alapkövét 1878-ban tették le. Ezután kezdődött el egy nagy és pompás templom építése a régi templom szomszédságában, az állam mint főpatrónus segédkezett. A költségek  legnagyobb részét Tágen János püspök, a váradi egyházmegye nagyprépostja, volt zilahi plébános alapítványa fedezte. Őt nevezték a zilahi egyház legnagyobb jótevőjének. A templom tervét Jenei István állami építészmérnök készítette el. A templom felépítési munkálatait Floriáncsics Eduárd vállalkozó vezette le.

Az elkészült templomot 1884-ben  Nógáll János felszentelt püspök, nagyváradi kanonok adta át a zilahi egyházközségnek. Mindhárom kisharangot áthozták az előző régi templom fatornyából. A legnagyobb 225 kilogrammos, a középső 125 kilogrammos és a legkisebbik pedig 33 kilogrammos volt. A hívek régi óhaja teljesült 1911-ben, mert a zilahi római katolikus egyház két új nagyharangot kapott: egy 830 kilogrammosat és egy 517 kilogrammost, Egri Ferenc harangöntő műhelyéből. 1917 elején a rekviráló katonák elvitték a harangokat. Az egyedül maradt  517 kg-os harang szolgálta az egyházközséget 1929-ig. Ebben az évben az egyházközség áldozatos adakozásából megrendelték a 1022 kg súlyú nagyharangot és a 127 kilogrammos kisharangot Novotnyi Antal és Fia temesvári harangöntő műhelyéből. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi kisharang öntési költségeit a Szmercsányi testvérek vállalták (1929-ben).

1957-ben külső javításokat végeztek a templomon és a templom körül. 1991-ben a zilahi római katolikus felekezet 1300 lelkes volt. Ekkortól a plébánia a Szilágysomlyói esperesi kerülethez tartozik. Templomhajója 15 x 15 méter négyzet alakú, a hajó mindkét oldalán egy-egy nagy ablak engedi be a világosságot. A templom teteje cseréppel van fedve, a toronysisak lemezzel van bevonva. A templomnak két bejárata van: a toronyalatti főbejárat és a sekrestyén át való bejárat. A főoltár a templom szentélyének közepén helyezkedik el. A szentély és templomhajó találkozásánál jobbról és balról is egy-egy kisebb oltár van felállítva. A szentéllyel szemben van a templom egyetlen karzata, ahol  egy impozáns nagy beépített orgona áll. A sekrestye a szentély baloldalán helyezkedik el.

A templom hajójában beállított padokban 200 ülőhely áll a hivők rendelkezésére. A téli hideg időben a templom fűtését gázzal működő saját hő- központtal, oldották meg. 2004-ig a zilahi  római katolikusok lélekszáma lényegesen nem változott. A reformáció tanainak egyik terjesztője vidékünkön 1527-ben a Derecskéről elszármazott Demeter barát pap volt. Zilah 1542-ig az Erdélyi római katolikus püspökséghez tartozott. Az új hit terjesztése 123 éve alatt véglegesen meggyökeresedett és tért hódított a református vallás, s 1650-ben megszűnt az őskeresztény katolikus vallás Zilahon. 1738-ig nem járt itt katolikus pap.

1741-ben Heintz Vencel minorita atya  vándorprédikátorként kezd itt tevékenykedni. Az eklézsia 1747-ben alakult, az okiratok 3 római katolikust említenek meg ekkor Zilahon. A városházán nyilvántartott személyi adatlapok alapján 1748-ban 7 katolikus vallású élt itt, akiknek ügyeit igen sokszor a városi tanácsban oldották meg.

A szilágygörcsöni udvari káplán nem mindig tudott foglalkozni a kevés zilahi katolikus lelki ügyeivel. Zilahon is 1751-ben Mária Terézia királyné alapítja meg a római katolikus egyházat. 1751-ig a reformáció megalapításától csak ev. református vallás felekezet volt Zilahon. Tulajdonképpen a zilahi római katolikus egyház a XVIII. század második felében keletkezett. A plébánusok fizetését a református papok dézsmáiból vették el. Kezdetben (1752) Zilahon a katolikus istentiszteleteket egy magánházból átalakított kápolnába tartották meg. Ezt megelőzően Andrássy Ferenc bíró követeli, hogy a reformátusok adják át a templomot a katolikusoknak. Amikor ez nem sikerült Andrássy F. gubernátor visszaállítja a plébániát és akkor építik meg a magánházból átalakított kis kápolnát (a Kápolna utcában).

A zilahi római katolikus templom építéséről 1780. május 31-én kiadott királyi rendelet gondoskodott. A zilahi, tasnádi és krasznai katolikus templomok megépítését Cserei Farkas Krasznán lakó (1782) nyugalmazott udvari tanácsos nagyon sokban segítette. Ebben az időben Zilahon 207 katolikus élt. Az udvar a zilahi római katolikus templom építésére 1500 frt. adott/utalt ki. Ebből és közadományokból épült fel 1752-ben Nagy Andrástól megvett telken a kápolnaszerű katolikus templom, a helybeli katolikusok harmadik temploma, (1757-ben szentelték fel).

A templom kőből épült, de tornya fa maradt mindvégig (1844-ig). Az egyháztörténeti íratok  1844-ben újonnan visszaállított római katolikus egyházközségről tesznek említést. Arról is értesültünk, hogy a katolikusok mindig az osztrák pártot képviselték, a reformátusok inkább a törököt. Zilah városa mindig is török párti volt.  1865-1866 között a református és katolikus felekezetek közötti viszony Zakkay János plébános áskálódásai miatt elromlott. Az idők folyamán és a betelepítés következtében megszaporodtak a hívek (a katolikus hívek száma növekedett),  a 100 éves fatornyos templom kicsinek bizonyult, a hívek szükségének kielégítésére Lipovniezky István megyéspüspök javaslatára elhatározták, hogy új, nagyobb templomot építenek. (a régi 102 évig szolgálta a híveket.) Ezt a templomot 1873-ig használták.

A templom lebontásakor megtalálták az alapkövet, amelyen olvashatóan az áll, hogy a templom Zolnai Antal zilahi plébános alatt épült. Az új templom, a jelenben is álló templom alapkövét 1878-ban tették le. Ezután kezdődött el egy nagy és pompás templom építése a régi templom szomszédságában, az állam mint főpatrónus segédkezett. A költségek  legnagyobb részét Tágen János püspök, a váradi egyházmegye nagyprépostja, volt zilahi plébános alapítványa fedezte. Őt nevezték a zilahi egyház legnagyobb jótevőjének.

A templom tervét Jenei István állami építészmérnök készítette el. A templom felépítési munkálatait Floriáncsics Eduárd vállalkozó vezette le. Az elkészült templomot 1884-ben  Nógáll János felszentelt püspök, nagyváradi kanonok adta át a zilahi egyházközségnek. Mindhárom kisharangot áthozták az előző régi templom fatornyából. A legnagyobb 225 kilogrammos, a középső 125 kilogrammos és a legkisebbik pedig 33 kilogrammos volt. A hívek régi óhaja teljesült 1911-ben, mert a zilahi római katolikus egyház két új nagyharangot kapott: egy 830 kilogrammosat és egy 517 kilogrammost, Egri Ferenc harangöntő műhelyéből. 1917 elején a rekviráló katonák elvitték a harangokat. Az egyedül maradt  517 kg-os harang szolgálta az egyházközséget 1929-ig. Ebben az évben az egyházközség áldozatos adakozásából megrendelték a 1022 kg súlyú nagyharangot és a 127 kilogrammos kisharangot Novotnyi Antal és Fia temesvári harangöntő műhelyéből. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi kisharang öntési költségeit a Szmercsányi testvérek vállalták (1929-ben).

1957-ben külső javításokat végeztek a templomon és a templom körül. 1991-ben a zilahi római katolikus felekezet 1300 lelkes volt. Ekkortól a plébánia a Szilágysomlyói esperesi kerülethez tartozik. Templomhajója 15 x 15 méter négyzet alakú, a hajó mindkét oldalán egy-egy nagy ablak engedi be a világosságot. A templom teteje cseréppel van fedve, a toronysisak lemezzel van bevonva. A templomnak két bejárata van: a toronyalatti főbejárat és a sekrestyén át való bejárat. A főoltár a templom szentélyének közepén helyezkedik el. A szentély és templomhajó találkozásánál jobbról és balról is egy-egy kisebb oltár van felállítva. A szentéllyel szemben van a templom egyetlen karzata, ahol  egy impozáns nagy beépített orgona áll. A sekrestye a szentély baloldalán helyezkedik el. A templom hajójában beállított padokban 200 ülőhely áll a hivők rendelkezésére. A téli hideg időben a templom fűtését gázzal működő saját hő- központtal, oldották meg. 2004-ig a zilahi  római katolikusok lélekszáma lényegesen nem változott.

Építése

Töhötöm vezér itt vonult keresztül és pihent meg seregével együtt. Zilah mint Sz. László király adományából az erdélyi püspök tulajdona volt. Már 1241-ben virágzó hitélet lehetett Zilahon is.

A hagyomány szerint a zilahi katolikusok templomát az Erdélybe betörő mongolok lerombolták. Gallus erdélyi püspök utasítására e lerombolt templomot építették ujjá 1246-ban. Valószínű, hogy ez a régi kicsi fatemplom érte meg a reformáció kezdetét.

Története

Papp Lajos: Szilágyság 65 református templomának képes krónikája

Zilah katolikus temploma

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.