Zilah református temploma

Templom
Zilah református temploma
Település:
Építés ideje:
12. század

Zilah város református temploma a XIII. században épült az Őrhegy alatt, korai gótikus stílusban.

A település lakossága 1527-ben elfogadta a reformációt: a reformáció meghonosodása a városban 1527-1530-ra tehető. Zilah 1538-ig Magyarországhoz tartozott. Ekkor  Szilágyság Erdélyhez csatoltatott.

A reformációt követő időszakban nagyobb a gyülekezetek száma mint a képzett lelkészeké. Ezért természetes volt, hogy több egyházközség együtt tartott papot. Midőn az egyház az újított vallást elfogadta, az addig római katilikus egyház tulajdonát képező templomot is birtokba vették s átalakították a zilahi reformátusok.

1585-ben a helybeli református templom és a nagymáli szőlő közti terület Czecz Márton telke volt. Legrégibb kegyszere, egy óntál az 1588-as évet viseli. A település parókiája  a XIV. században Tasnádhoz tartozott. A tulajdonképpeni hitélet Zilahon  66 évvel a reformáció után kezdődött, addig állandó lelkipásztora az egyháznak nem volt. 1601-ben Basta György zsoldosai sok kárt okoztak a városnak.

1607-ben a helységen vonult át az a menet, amely Bocskai István holttestét vitte Erdélybe. A Zilahon tartott rövid szertartáson részt vett a település apraja-nagyja. Bethlen  Gábor idejében Zilahon és a vármegyében (Partiumban és Erdélyben) gyökeret vert végérvényesen  a protestáns vallás. Érdekes módon ebben az időben a papokat évenként fogadták fel.

1617-ben Zilah földesúri birtok. 1636-ban Zilahon partialis synodust tartanak. 1658-ban a törökök támadása sok emberéletet követelt és a város is tönkrement. A zilahi református egyháznál 1658-tól kezdték el vezetni az egyházi anyakönyvet. Az 1661-ben kiadott Váradi Bibliát a zilahi református egyházközség 1670-ben megveszi, ami ma is birtokában van. I. Apafi Mihály fejedelem, török vazallus 1666-ban törvényesen megerősíti a város kiváltságait, amit elődei adtak a városnak.

1676-ban synodust tartanak Zilahon, majd egyházkerületi zsinatnak adott helyett a város 1693-ban és 1697-ben. Az 1700-as évekből származik az egyházközség kilenc boros ónkannája (melyek ma már használaton kívül vannak). 1703. augusztus 21-én a Somlyóról visszatérő császári sereg Zilah városát kirabolta, felprédálta,  felégette a várost. A tűzvész pusztította  zilahról a hívek a Meszesen húzták meg magukat. Az ellenségek gyakori keresztülvonulása miatt, csak néha-néha merték a romokat meglátogatni.

Ezután 1703-1708 között a szabad ég alatt tartották meg az istentiszteleteket, azaz a Meszes oldalán lévő terebélyes fák alja szolgált istentiszteleti színhelyül. Az 1703-beli tűzvészkor az egyházközség mindenét elveszítette. A harangok lehullottak a toronyból, az óra szerkezete összeolvadt. A templom falai nyolc éven belül kerültek tető alá, (ez egy egészen új templom, csak a régi szentélyt tartották meg) és helyére került a Matoltsi Sámuel és neje Balabár Bor által 1704-ben újra öntettett  nagyharang. Az évenkénti papfelfogadás szokása 1708-ban töröltetett el. Ezután ha a püspökség nem küldött kinevezet papot a városba, az egyházközség választott magának papot. Zilahon mint népes egyházban a feljegyzések szerint mindig 2 pap volt. 1710-ben kiütött pestis megtizedeli a lakosságot, ekkor 600  ember pusztult el. 1714-ben Zoványi P. György papságának második évében saját házában fogadta a franekeri egyetemről már ismert XII. Károly svéd királyt.

Ebből az időből származik egyik kenyérosztó óntányérja, ismeretlen adakozótól. 1715-ben Kiss Bálint és felesége, Száva Sándor és felesége kívül-belül levakoltatták és kimeszeltették a templomot. 1717-ben újraöntetik a második nagyharangot. Ekkor még színmagyar a helység lakossága. 1719-ben a nagy vihar idején, lángba borult a templom fedele. 1720-ig az egyházat egy primárius (első pap) és egy káplán szolgálta. Az ez évben megtartott szatmári zsinat eltörli a káplánságot.

1721-ben gyülekezeti pénzből új fedelet kapott a templom. 1721-1725 között elkészült a templom mennyezete, a toronyra pléh gömböt tettek, a toronyórát helyreállították; a templomra négy ajtót vágtak, két feljárót készítettek két portikussal, a falakat megjavították. 1724-ben a Matoltsi házaspár saját költségén még egyszer újraöntette   nagyharangot. Midőn 1725-ben a Zilahhoz tartozó Cigányi református egyház teljesen felbomlott, annak egy harangja Duka Istvánra szállott s tőle vette meg a zilahi egyház. 1728-ban egyházkerületi zsinatot tartottak Zilahon. Ekkor került sor Zoványi P. György tiszántúli egyházkerületi püspök eskütételére is.

A rekatolizálás idején az osztrák barát katolikusok szemet vetettek a szép református templomra, és  a német katonaság segítségével 1736-ban elakarták foglalni a templomot. 1742-ben  a második pestis járvány előzte meg (1200 áldozat) az 1743-as második fegyveres teplomfoglalási kísérletet (és a parochiális épületeket). Ebben az évben két keszkenőt adományoz az egyháznak Bíró Sára, mindkettő aranyszállal kivarrott. 1751-ig a városnak csak evangélizált református vallás felekezete volt.

1752-ben történt meg a harmadik, ugyancsak eredménytelen templomfoglalási kísérlet. A kísérlet Zoványi P. György helybeli református pap és a református városi  polgárság erélyes ellenállása miatt hiúsult meg. A keresztelési és a halottas anyakönyveket rendszeresen 1758-tól vezették Zilahon. 1761-ben Pap András  kántor kíséri a gyülekezet éneklését. Dobai Sándorné Bíró Sára 1763-ban egy ezüst keresztelési poharat konferál a gyülekezet használatára. 1766-ban ismeretlen adományozó egy ezüst kenyérosztó tányért adományozott az egyháznak.

1770-ben újrazsindelyezik a templomot. 1770- 1790 között a helyi templom szűk volta miatt sokan Egrespatakra járnak ki istentiszteletre. A cinterem kőfal kerítésének építése 1772-ben kezdődött el de rögtön be is tiltották. 1773-ban önttették kisharangját, csengettyűjét. Bikfalvi P. Ferenc keresztelő ónkannát ajándékoz az egyháznak. 1776-ban egy ezüst kenyérosztó tányér kerül az egyházközség birtokába, adományozójának neve ismeretlen. 1780-ban 3028 lélek élt Zilah városában.

A zilahi magyar reformátusok támogatásával elkészülhetett a templom oldalhajója, ugyanakkor megerősítik barokk stílusú tornyát is. 1781-ben újracserélik a templom fedélzetét. Az egyházközség leltárába található egy 1782-es feliratú ezüst borosztó kanna, ismeretlen adományozótól. 1788-tól kezdődően vezetik rendszeresen a házasulandók anyakönyvét. 1788 őszén beállítják a templomi orgonát, amely Kestner Mihály kolozsvári orgonakészítő munkája. Ekkor Éltető János és Kerekes Mária márványfedelű úrasztalt ajándékoz az egyházközségnek. Keresztelő ezüstkancsója a XVIII. századból való, adományozója ismeretlen.

1789-ben Kis Ferenc és Bányai Katalin költségén elkészült a katedra feletti korona. 1794-ben a régi tornyot teljesen lebontották. Az új fundamentumra épített torony 1797-ben készült el. A templom mennyezete 1799-ben lett befejezve, Gergely László zilahi egyházközség főkurátorra idejében. 1801-ben a város földesura Wesselényi Miklós lett. 1810-ben Laskai Sámuelt megválasztották egyházi főgondnoknak (zálnoki lelkész volt). 1813-ban újból egyházkerületi zsinatot tartanak Zilahon. 1815-ben 40 000 darab zsindely volt szükséges a templom befedéséhez. 1817-ben 300 ember halt meg éhen, a szárazságot követő éhinségben. 1818-ban Szakács Ferenc újraönteti az elhasadt kisebbik harangot (1724 évben öntötték először). A nagy, 1533 mázsás harangot a következő évben (1819) Lázár László tasnádi harangöntő készítette el az eklézsia költségein. 1820-ban a csizmadia ipartársulat a déli, a timár ipartársulat az északi karzatot készítette el. Ettől az évtől kezdődően maradtak fenn az egyházi jegyzőkönyvek.

1823-ban közzsinatot tartottak Zilahon. 1833-ban Hanke János a papi ülőszéket és a katedrát zöld posztóval vonatta be. 1845-ben Bauer Antal debreceni mester által készített toronyórát felszerelik a toronyba. Zilah városának mindig népes  egyházközsége volt. 1848-ban az egyházközség a nemzeti szabadság szolgálatára odaadja a középső nagyharangját.

1850-ben Zilah 4294 lelkes város. Ebben az időben a város  három református Zilahi testvérrel büszkélkedhetett: Ágnes, Imre és Károly, író, költő és műfordító, mindhárom sok örömöt jelentett özvegy papné édesanyjuknak (Kis Györgyné), városunknak pedig dicsőséget. A toronybeli haranglábak 1858-ban készültek el.

1860-ban Savay Miklós második nejével Décsi Máriával - saját költségén - a templom belsejét másodízben kimeszeltették. Ugyanekkor Pető Ferenc és neje, Székely Sára a templom külsejét javítatták meg. 1861-ben Czell Benő egyházi főgondnok és Dull Ferenc egyházi pénztáros idejében indult virágzásnak a zilahi egyházközség. A beépített új templomi orgonát 1868-ban szerelték fel, Jónás István munkájának köszönhetően. Ekkor a  református gyülekezet éneklését orgonaszóval Nagy Károly kántor kíséri. Ugyancsak ebben az évben Polgári Lajos megalapítja az özvegy papnék és tanárok segély alapját. A templom udvara 1870-ig piszkos, ronda, lelkészi felkérésre a hívek munkája nyomán pázsitos, virágágyas lett, s ettől kezdve a templom környéke rendezett külsőt mutat. Ebben az évben a zilahiak száma 5787 lélek, nemzetiségük után mind magyarok.

1873-ban kolerajárvány sújtja a várost. A zilahi Kis Lajos 1877-ben  egyházkerületi képviselő lett. A templom közepén álló Úr asztala 1885-ból való. 1891-ben Zilah lakossága 6474 fő, ebből 5992 magyar; a helybeli református gyülekezet pedig 4786 lelkes. 1900-ban 7639 lakosból 5398 református. 1903-ban Zilah város tanácsa életveszélyesnek nyilvánította a templomot és bezárását kérte.

A Zilahi Egyházközség közgyűlésének határozata után, 1904-1907 között Pap Gyula és Szabolcs Ferenc műépítészek tervei szerint a régi templom helyett egy teljesen megújított templomot hoznak létre. A templom központi elrendezése, belső tere igen tágas lett. Három egyforma méretű, keresztboltozatú hajóból áll, és a körbefutó karzata pilléreken nyugszik. Három főbejárata és két karzatfeljárója van. Különleges kiképzésű, egyike Erdély legnagyobb református templomainak.

Takács Lajos 1902-ben egy 120 kg-os harangot öntetett a kolozsvári Andrasofszky Efraim műhelyében. 1906-ban a régi szószék helyett, új katedrát állítanak be. Ebben az időszakban újjáalakítják a templom nyugati részében található, jelenleg is működő két manuálós orgonáját. A templom szentélyében gótikus elemek is találhatók.

Kádár Géza 1905-ben zilahi lelkész (esperes), lett, aki mint egyházi író is ismert volt. Kádár Gézának több egyházi műve jelent meg: Anyák napja, versek (1919), Himnuszok Krisztusért és Egyházért (1925; Ne tévelyegjetek, szeretet atyámfiai ! (1926). 1907-ben szentelték fel az újjá lett templomot.

1908-ban Zilah lakossága már eléri a 7034 főt. 1910-ben a zilahi lakosság száma 8062, ekkor a református gyülekezet 5353 lelket számlált. A trianoni béke egész Szilágy vármegyét Romániához csatolja.

1926-ban a Tímár társulat egy 50 kg-os harangot öntetett az egyháznak. Ezt a harangot 1933-ban Kolozsváron újraöntették. 1938-ban a zilahi anyaszentegyház 5129 lelkes volt. A háború ellenére gyülekezetének száma nő, így 1942-ben  6000 lelkes anyaegyház 1500 ülőhelyes templommal. 1956-ban a templom  50 éves jubileuma emlékére egy 1125 kg-os nagyharangot öntettek.1961-ben a város összlakossága 13 700 fő.

1979-ben a templom megrongálódott fedélzetét megjavítják. 1980-ban anyaegyháza 5200 lelkes. Tornyában két nagyharang és két kisharang van; ez utóbbiak inkább harangcsengők. Az egyik a Református Wesselényi Kollégium csengője volt. A templom harangjainak megszólaltatása már nem hagyományos, hanem villanyárammal működő motor, gombnyomásra mozgatja meg a harangokat.

Két feljárat visz a karzatokra, amelyek körülölelik a templomhajót. Az 1992-es statisztikai adatok szerint Zilahon 68404 ember élt, ebből 13636 magyar, anyaszentegyháza pedig 11910 fős volt. 1994-ben a ligeti gyülekezet törvényesen levált a zilahi egyházközségről, s megalakult egy önálló presbitériummal egy 3001 lelkes egyházközség, mert a Kánon előírása szerint minden 4000 lélek után az EK közgyűlése szerint kötelezően új egyházközség szerveződik.

1996-ban a ligeti templom alapkőletételére került sor. Érdekes módon 1998-ban megismétlődni látszott Zilahon az egyháztörténelem, csak más köntösben. Ekkor Tőkés László Királyhágómelléki püspök és a város polgársága volt az, aki megvédte templomát, vallásának tisztaságát a tőle idegen irányzattól/mozgalomtól. Ugyancsak a zilahi református templomban került sor 270 évvel később 1998-ban Tőkés László Királyhágó-melléki református egyházkerület püspökének beiktatására. Megemlítendő az a tény is, hogy sok történelmi személyiség járt a városban az elmúlt időkben: Basta György, Vitéz Mihály, Báthori Zsigmond, XII. Károly, Nagy Lajos, Martinuzzi György és még sokan mások.

A téli hideg időben a templom fűtését fűtőolajos központtal oldották meg. 2000-ben a Zilahon lakók száma eléri a 69000 főt. Ugyancsak a Kánon értelmében 2000 március 1-én megalakult a harmadik zilahi egyházközség, a Fenyvesi Református Egyházközség néven, 2367 lélekkel. Ebben az évben Carolus Rex Revivat alapítvány emléktúrát rendezett a XII. Károly a svéd történelem legnagyobb királyának emlékére, ami szept. 9-én haladt át Zilahon. Zilah városa esperesi székhely. 2001. november 18-án egyedülálló egyháztörténeti esemény történt Zilahon a Belvárosi református templomban, ugyanis a helybeli három református egyházközség lelkészeinek beiktatására került sor, Tőkés László Királyhágó-melléki egyházkerület püspökének jelenlétében.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint Zilahon 63305 ember él, ebből 11085 magyar. Tíz év alatt a három zilahi egyházközség 2342 híve hagyta el az országot, illetve más helységbe távozott.
A templom központi elrendezésű, belső tere igen tágas, különleges kiképzésű, 1500 ülőhelye van. Egyike Erdély legnagyobb templomainak.

Építése

Egyhajós temploma eredetileg római katolikus. Szentélye 1246-ban épült, később annyiszor átalakították, hogy eredeti stílusából semmi nem látható. 1463-ban a város pallósjogot nyert Mátyás királytól.

Története

Papp Lajos: Szilágyság 65 református templomának képes krónikája

Zilah református temploma

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.