A Szilágyság elhelyezkedése

A közfelfogás a Szilágyságot mint tájegységet rendszerint összekeveri a közigazgatási értelemben vett Szilágy megye fogalmával. A néprajzi értelemben vett Szilágyság a mai Szi­lágy megye területének mintegy felét foglalja csak el. A másik felét a Meszesen túli területek, pontosabban az Almás és Egregy völgyének települései, valamint a Nádas és az Almás forrásvidékén elterülő kalotaszegi fal­vak (Sztána, Zsobok, Farnas, Kis- és Nagypetri, Váralmás) alkotják, amelyek so­hasem voltak szilágysági települések. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „Szilágy a Réz- és a Meszes-hegység, a Szamos, valamint az Érmellék által közrezárt dombság".

Szilágyság behatárolása. Hol is van Szilágyság?

A Szilágyság a Kárpát-medence egyik legsajátságosabb vidéke, Erdély észak-északnyugati részén, nyugat-keleti irányban magasodó Avas-Kőhát-Gutin-Cibles vulkánsor, valamint a Erdélyi-szigethegységből (Biha­ri havasok) kiágazó Réz- és Meszes-hegység közé ékelődött halomvidék.

A néprajzi értelemben vett Szilágyság a mai Szi­lágy megye területének (3850 km2) mintegy felét (1900-2000 km2) foglalja el. A másik felét a Meszesen túli területek, pontosabban az Almás és Egregy völgyének települései, valamint a Nádas és az Almás forrásvidékén elterülő kalotaszegi fal­vak (Sztána, Zsobok, Farnas, Kis- és Nagypetri, Váralmás) alkotják, amelyek so­hasem voltak szilágysági települések.

Nem azonos a Szilágysággal az 1876. évi területi átszervezéskor Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékből és Kővár vidék egy részéből létrehozott Szilágy vármegye sem. Mégis, ez utóbbi közelíti meg legjobban a hagyományos értelem­ben vett Szilágyság területét, azzal a különbséggel, hogy a vármegyéhez tartozott Tasnád járás is számos érmelléki helységgel. A vármegyéhez tartoztak a Mázsa patak menti települések (Korond, Bogdánd, Hadadnádasd, Hadad) és a bükkaljai falvak jó része is. Az 1968. évi megyésítés során ezek a települések Szatmár, illet­ve Máramaros megyéhez kerültek.

A Szilágyság térbeli elhelyezkedését és fogalmának tartamát ma is különböző­képpen értelmezik. A közfelfogás a Szilágyságot mint tájegységet rendszerint összekeveri a közigazgatási értelemben vett Szilágy megye fogalmával. A behatárolás során a népi tájszemléletet is figyelembe kell venni.

Ha a Szilágyság fogalmának jelentését, területének alakulását vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy - annak ellenére, hogy a Szilágyságon többnyire Kraszna és Közép-Szolnok megyét értették - az idők során a vidékkel foglalkozók nem ép­pen egyértelműen vonják meg Szilágy határait. Petri Mór az Egrespatakon lelkészkedő Marosi Istvánt idézi, akinek 1684-ben írt verses feljegyzése szerint: „Ha­tárai a Szilágynak jobb felől a Kővár vidéke, dél felől mellesleg a Körös melléke, belől háta megett Doboka vármegye, kívül pedig Szatmár és Bihar vármegye". Leírása szerint a Szilágyság megegyezik a volt Kraszna és Közép-Szolnok várme­gyékkel. Amikor a Szilágyság hegyeit sorolja fel megemlíti, hogy „... nagy magas hegyekkel vette környül Isten. A Rézzel s Meszessel megékesítette, a Zálokkal s Bikkel meg is rekesztette".

Kőváry László történetíró és statisztikus Szilágyról szóló ismertetésében a ha­tárait hasonlóképpen vonja meg: „Szilágy Erdély és Magyarország között fekszik, fellegkoszorús hegyektől környezetten. Erdélytől: keleten Kővár vidéke, délen Doboka és Kolozs vármegye, nyugaton Bihar, északon Szatmár megye választja el. Keleten határvonal a Szamos, délen a Meszes, nyugaton a Réz, északon a Bükk".

A nyelvészek és néprajzkutatók (Márton Gyula, Szabó T. Attila, dr. Kós Károly, Balassa Iván, Kósa László) szerint korábban a Szilágyság valószínűleg egy szűkebb területet jelenthetett: a szilfás meder jelentésű Szilágy-patak vidékét (a mai Tövishátat), és csak a későbbiek folyamán bővült Kraszna mentével és a Berettyó-felvidékkel, azaz lassú integrálódás eredményeképpen. 

A legtömörebb meghatározást a Magyar Néprajzi Lexikon adja: „Szilágy a Réz- és a Meszes-hegység, a Szamos, valamint az Érmellék által közrezárt dombság".

A legnagyobb nehézséget Szilágynak az Érmelléktől való elválasztása jelenti. Ma is vitatott kérdés, hogy milyen területet jelöl az Érmellék fogalma, és hol kez­dődik a Szilágyság. Van, aki Tasnád vidékét a Szilágysághoz tartozónak véli, van, aki a területet az Érmellékhez kapcsolja. Igaz, hogy az Érmindszenten született Ady Endre az Érmelléket is szilágysági vidéknek tekintette. Híres verse nyomán a köztudatban is e vidék mint hepehupás vén Szilágy él. Ugyanez a helyzet a Sza­mos és a Szilágy-patak szögletében fekvő falucsoport (Vicsa, Ardó, Bősháza, Sülelmed) esetében is. 

Kincs Gyula: Szilágymegye

Kommentek

Ehhez az íráshoz nem lehet kommentelni.