Bálint István János

1947.10.01 (Zilah) -

Életpályája

Szülei Bálint István tímármester és Mihály Margit háztartásbeli. (Jellegzetes zilahi mesterségeket folytatók a felmenői: tímárok - az apai és anyai ágon fazekasok.)

Az általános iskola elvégzése után, az akkor Ady Endre nevét viselő középiskolába járt és itt érettségizett. Később teológiát tanult Kolozsváron, aztán 1977-es magyarországi kitelepedése után, majd Magyarországon folyatta tanulmányait és szerzett magyar nyelv és irodalom, történelem és művészettörténet szakos tanári oklevelet 1984-ben.

Művei

Egyéb munkássága mellett tudományos kutató, egy darabig a Kézirattár vezetője a Ráday Tudományos Gyűjteményben, majd 15 éven keresztül tudományos kutató az Országos Széchenyi Könyvtárban.

Tanítani viszonylag keveset tanított: elsősorban a Faludy Ferenc Jezsuita Akadémián színháztörténetet.

 Közölt is közben főleg lapokban-folyóiratokban: Reformátusok Lapja, Erdélyi Magyarság, Nyugati Magyarság, Kárpátok Őre, Magyar Demokrata, Magyar Nemzet majd idehaza az Árkád hetilapban és a Hatló című folyóiratban.

2009. március 15-én Zilahon a Megyei Történelmi Múzeum nagytermében volt Bálint István János eddigi legjelentősebb művének, az Örök Szilágy című kötetnek a bemutatója. Az Országos Széchenyi Könyvtárban eltöltött két évtized alatt igyekezett összegyűjteni szülőföldjéről, szűkebb pátriájáról - Szilágyságról, a fellelhető lehető legtöbb dokumentumot, kiadványt, és ezekből állította össze ezt a kötetet.

A válogatás felöleli a korai forrásokat még az Árpád-házi királyok korából: mint a Névtelen jegyző vagy Rogerius mester ismert művei és egyéb elbeszélő források. Éppen úgy jelen van benne számos peres irat, adománylevél és privilégium, illetve ezekből Szilágyságra vonatkozó részletek-szemelvények.
Időben hozzánk minél közelebbi korból való egy dokumentum, annál nagyobb esélye volt arra, hogy fennmaradjon. A Mohács utáni korszak, az Erdélyi Fejedelemség kora is gazdagon képviselt a gyűjteményben, gyakorlatilag mindenik erdélyi fejedelemnek volt Szilágysággal, az itteni településekkel, egyházakkal, emberekkel kapcsolatos rendelete, levele vagy feljegyzése.

A dokumentumokból, leírásokból nyomon követhető szűkebb régiónk múltja: a mindennapi emberek életétől - a főbb történelmi sorfordulókig. Az itt élőknek el kellett szenvedniük a kunok és tatárok öldökléseit, a török martalócok vagy fizetetlen zsoldosok és császári katonák pusztításait. Ennek ellenére e tájegységben nem pusztult ki az emberi faj, a kultúra, s még a magyarság sem teljesen. Az itt élők dolgoztak, éltek, építkeztek, s harcoltak ha kellett és meghaltak, de valamit igyekeztek hagyni maguk után a későbbi nem-zedékeknek, az utókornak.

A gyűjteményes kötetben bemutatott források gyakorlatilag mindenféle műfajt átfognak. A szövegrészleteket és teljes dokumentumokat számos kép, metszet, címerábrázolás, grafika, portré és térkép illusztrálja. A kötet befejező részében jó néhány szilágysági vonatkozású, Szilágyságról szóló történelmi, művelődéstörténeti és egyháztörténeti műből olvashatunk szemelvényeket, melyeket B. I. J. a legfontosabbaknak és leg-jellegzetesebbnek tart az elmúlt pár évtized kutatóinak tollából, de amelyet viszonylag kevéssé ismerhet a szélesebb közönség. Jól teszi, hogy ezekre is felhívja a figyelmünket.

 

Források

Zilah
Zilah A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt. 1241-ben a tatárok feldúlták, felégették hogy a legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból.

Bálint István János

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.