Gyöngyössi János

Életpályája

Gyöngyössi János (1741-1818) több generációs papdinasztia sarja. Krasznán született, apja ottani lelkészkedése idején. A kolozsvári református kollégiumban végzett tanulmányok után 1767 és 1771 között a leydeni egyetem diákja.

Hazatérte után 1772-től lesz az újtordai református parókia segéd-, majd 1774-től állandó lelkésze. Itt hal meg 1818-ban.

Művei

Verseit 1790-ben Szacsvay Sándor publikálja Bécsben, majd 1802-1803-ban a Kilián fivérek Pesten.

Gyöngyössi megítélése ellentmondásos. Leoninusai miatt Kazinczy Ferenc és Ráday Gedeon fordul ellene; irodalmi átértékelésére csak a 20. század második felében kerül sor Mezei Márta felvilágosodáskori líramonográfiájában, Bíró Ferenc korszakmonográfiájában, illetve Kovács Sándor Iván a „mesterkedő költészetet” áttekintő antológiájában (Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994, Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt.  Bp. 1974).

A széphalmi mester (Kazinczy) erdélyi körútján ejti útba az újtordai református parókiát és annak lelkészét, akiről két évvel későbben a Tudományos Gyűjteményben ezt a nekrológot közli: „Tordai református prédikátor Gyöngyösi [!] János úr,   leoninista verselőink vezére, meghalt ez idén 1818. március 15-én ugyanott. Született Krasznán, hol atyja prédikátor volt, 1741. novemb. 4-én. Verseinek már kijött két kötetei mellé egy harmadik fog adatni, melyben már rímtelen metrikus versei is lesznek.” (Kazinczy Ferenc, Megholt tudósok, Tudományos Gyűjtemény, 1818. 04. 140, Magyar Pantheon, 1884, 368.)

A nekrológ látszólag semleges fogalmakkal dolgozik, a korszak irodalmi vitái azonban negatív értéktöltetet rendelnek a „leoninista verselőink vezére” fordulathoz, illetve a „már rímtelen metrikus versei is lesznek” jóslat a végre jó útra tért verselő kategóriájában helyezi el Gyöngyössit.

Egyébként rímtelen metrikus versekről, azoknak egész kötetéről nincsenek adataink. A nekrológ tehát menteget és diszkvalifikál. Természetesen Kazinczy gesztusát az irodalmi mezőn belül elfoglalt esztétikai, poétikai funkciók is motiválják, a Kazinczy-Gyöngyössi viszony hoszszú tartamú története viszont rálátni enged egy másfajta értelmezési horizontra is.

Egy ifjú legény barátomnak v. m. uramnak köszöntésére
Ifju-legénységben mi haszon? de van a feleségben.
Tégy feleségre, Mihály, szert; te magadra ne hálj.
Célja ha csak vénség, be sovány az az ifju legénység!
Szebb konc van s csupa háj egy feleségbe, Mihály!
Nem tereh, boldogság az okos szép asszonyi fogság,
Íly kalodába, Mihály, lábadat addsza, megállj!
   Gyöngyössi János
(Mihály napján, 1781.)

Hivatkozások

Források

Kraszna
Kraszna Kraszna a több irányból (Zilah, Csúcsa, Szilágysomlyó, Nagyfalu) érkező utak metszéspontjában folyó árterületét balról szegélyező teraszon települt.

Gyöngyössi János

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.