ifj. báró Wesselényi Miklós

1796.12.30 (Zsibó) - 1850.04.21 (Pest)

Életpályája

Az "árvízi hajós", aki sokat tett a jobbágyság felszabadításáért, s a főnemesek közül a legjobb lovas is volt.

 Zsibón született 1796-ban, Pesten halt meg 1850 ápr. 21.én.

Az id. Wesselényi Miklós és Cserei Ilona fia. Örökölte apja hatalmas erejét s észtehetségét és anyja nemes szivét. Nevelője Pataky Mózes a legjobb irányban nevelte. Korán fejlődött testileg úgy mint lelkileg.

Közpályát 1818. kezdte a vármegyegyüléseken, hol a politikai helyzet megvitatása volt a fő téma. 1823-ban hosszú szünet után újra a politikai események kerülnek felszinre.

Ez időben ismerkedik meg Széchenyi Istvánnal és angol-francia útjára társává lesz. Visszatértük után az országgyülési főrendü ellenzék vezéreiként találjuk őket. Céljaik kivitelében eltértek s azért Wesselényi más úton indult, de ő maradt az ellenzék vezére.

1833-ban jelent meg a Balitéletek (Bukarest), mely sokáig tiltott könyv maradt. 1834-ben az országgyülésen viszi a legnevezetesebb szerepet, mely után a magyar és erdélyi királyi táblák perbe fogják. Az előbbi azért, mert kőnyomdát állított és az országgyülés tárgyalásait lenyomatta, az utóbbi pedig egy beszédéért, melyet a szatmárvármegyei közgyülésen az örökváltság tárgyában mondott.

A perét Kölcsey védelmezte. Elítéltetése előtt 1838. a pesti árviz alkalmával még növelte hires nevét. Itélete kihirdetése után a budai várban, majd önkéntes számüzetésben Gräfenbergben töltötte fogságát, hová szembaja miatt ment. Pár év mulva azonban megvakult.

Érdemei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemtenyésztés meghonosítása és a földmívelés, állattenyésztés körül. Hosszas távollét után az 1848-iki események szólították haza, de már nem tudott úgy hatni, mint 18 évvel azelőtt. Visszavonult újra Gräfenbergbe, s midőn 1850-ben  vissza akart térni hazájába, az úton meghűlt s Pesten meghalt.

 

Művei

A régi híres ménesek egyike (zsibói) megszünésének okairól. Pest, 1829,.

Balítéletekről. Írta… 1831-ben. Nyomatott Bukarestben 1833. (illetőleg Lipcsében.)

Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Lipcse, 1843. (Nyom. Hálában. Németre ford. 1844.)

Teendők a lótenyésztés körül. Kolozsvár, 1847.

Beszéd az 1834. országgyűlésen Kolozsvárott, midőn a polgárokat az utcán katonák támadták meg. Kula, év n. (Balogh János beszédével együtt.)

Hivatkozások

Zilah
Zilah A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt. 1241-ben a tatárok feldúlták, felégették hogy a legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból.

ifj. báró Wesselényi Miklós

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.