Szabó Miklós

1907.05.17 (Szilágybagos) - (Szilágybagos)

Életpályája

Szabó Miklós (1907. máj. 17.-1982. szept.) Szilágybagoson született, földműves családban. Már ötéves korában megtanult olvasni két évvel idősebb bátyjától. Gyermekéveit az I. világháború által előidézett körülmények határozták meg. Emlékezetében elevenen rögzült az a nyári éjszaka (1914. július 31.), amikor mozgósították a településen a hadköteles férfiakat.

1919-ben végezte el a hat elemit, jelessel. Szülei számoltak taníttatásával, azonban az impériumváltozás következtében megváltozott viszonyok ezt nem tették lehetővé. Jelképes időpont maradt számára az a nagypénteki nap (1919. április 18.), amikor a faluba bevonultak a román katonák. Ehhez az időponthoz köthető tanulmányi terveinek a meghiúsulása. „Sorsom, az erdélyi szegény fiúk sorsa,/ Akik itten éltünk kisebbségi sorsban." - írja Önéletrajzában. 1929-1930 között katonai szolgálatot teljesített a román hadseregben, Konstancán a 13-as tüzérezredben.

1934-ben feleségül vette Nagy Máriát, a falu egyik jómódú családjának lányát. Házasságukból gyermek nem született.

Szilágybagosra 1940. szeptember 8-án érkeznek meg azok a magyar katonák, akik egy új világ reményét jelentették a falu lakói számára. Ezekben az években felpezsdül a falu élete, amelyben Szabó Miklós is aktív szerepet vállal. Verssel köszöntötte a faluba érkező magyar katonákat, verssel emelte a falu ünnepi hangulatát, amikor hősi emlékművet és országzászlót avattak (1942. szeptember 27.)

Két évig a szilágysomlyói gabonaelosztó központban dolgozott, ahonnan 1944-ben katonai szolgálatra hívták be. Nyíregyháza, Tokaj, Hegyeshalom, Nagykanizsa állomásait érintve, 1945. március 29-én Szombathelyen több társával együtt orosz fogágba esett. Hazatérte után folytatta a gazdálkodó életformát és immár presbiterként, tevékenyen vett részt a falu egyházi és közösségi életében. Közösségével szembeni ragaszkodását és feladatvállalást jelzik azok több száz oldalt kitevő kéziratok, amelyben a falu és az egyház történetét örökítette meg.

Nyugdíjba vonulását követően is vállalt jövedelemkiegészítő mezőgazdasági munkát, viszont idejének jelentős részét kéziratainak, verseinek gondozásával, olvasással töltötte ki. 1971-1972 között a Falvak Dolgozó Népe által meghirdetett Tud, aki tanul! gazdasági tanfolyamának és vetélkedőjének részvevője és díjazottja. 1979. április 1-jén a román televízió magyar nyelvű adása számára készítettek vele felvételt, amelyet 1979. április 9-én sugároztak. 1982. szeptemberében halt meg szülőfalujában. Sírfeliratával emléket állított munkásságának: Itt nyugszik Szabó Miklós/ szül. 1907 V. hó 17./ MH. 1982/ bárha megszűnt is az élet/ Verseimben tovább élek/ B.P.

 

Művei

Vadgyümölcsök III. 100 vers. Szabó Miklós válogatott versei, a Vadgyümölcsök. (1982)
Önéletrajz, azaz Személyemmel Kapcsolatos száraz adatok. (1974)
A Szilágybagosi Református Anyaszentegyház 300 éves Történelme (1962)
Szilágybagos Község és Egyház Történelme (1205-1960) (1960)
A Hűség jutalma - vagy, a becsületesség meghozza gyümölcsét. Falusi Elbeszélés az ifjúság számára (1938)
A Világszép ember 16.
Emlékirat 1961-1971.
Hivatalos Munkanapló az 1972-ik évre és 1973-ik évre és az 1974-ik évre.
Szabó Miklós rövid Statisztikája 13. 50 éves Kistükör 1925-1975.
Terménynapló (1941-1970)
Munkanapló (1950-1960)
Pénztárnapló (1932-1976)

 

Hivatkozások

Források

Szilágybagos
Szilágybagos Nagyobbik része a Berettyó, valamint a Jázi- és a Gyümölcsénesi-patak összefolyásánál elterülő lapályon települt, míg kisebbik része felnyúlik a folyót jobbról kísérő dombságra (Mái-hegy, Vén-hegy, Rózsa-hegy) is.

Szabó Miklós

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.