Benedekfalva (Benesat)

Benedekfalva (Benesat)

A település története szorosan kapcsolódik a Szilágyság e részén található falvak történetéhez - bár Benedekfalvát több esetben nem sorolják a Szilágysághoz.

Szilágy megyében, a Szamos folyó bal partján, Szamoscikó, Szilágycseh és Szamosszéplak között fekvő település. A Szilágyság peremén, a Cikói szoros déli bejáratától 1 km-re, a Szamos bal partján települt Benedekfalva.

A történelmi Közép-Szolnok vármegyéhez, majd Szilágy vármegyéhez (1876) tartozott. Benedekfalva összekötő utak kereszteződésénél terül el. A falu központi részén találkozik a Zilah-Zsibó út a Nagybánya felé vezető úttal.

Etimológiája

Nevének eredete nem bizonyított.

Története

A 15. és 16. században a kusalyi Jakcsok és a bélteki Drágffyak birtokaként tartják számon. A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei többször említik elzálogosítás, tiltások tárgyaként: 1487-ben, 1533-ban, 1544-ben, 1555-ben.

1572-ben Báthory István fejedelem Gyulaffy Lászlónak adományozza Benedekfalvát, majd 1637-ben Gyulaffy Sámuel végrendelete Széchy Katának hagyatékolja. A 18. században, 1733-ban mint Wesselényi István birtokát emlegetik.

Vegyes típusú kis falu. Az 1797-es és 1805-ös összeírásokban számos birtokos, adózó nemes, adómentes nemes, szabad állapotú neve szerepel.
Mint kistelepülés 1475-ben 2 frt. 2 kr. adóval van feltüntetve. Mint részbirtok szerepel a Csehi javak urbáriumában 1676-ban 6 jobbágy telekkel.
A Szamos völgyében fosztogató, gyújtogató tatár, török, német darabont többször kirabolja, felperzseli a falut (1601, 1682). Ez okozta a 17. század végén, 18. század elején református egyházának pusztulását, a lakosság összetételének megváltozását.

1720-ban a faluban összeírtak 12 háztartást (3 nemes, 3 jobbágy, 6 zsellér), amiből 3 magyar és 9 román. A falunak ekkor 180 lakosa volt.
A lakosság összetételének nemzetiségi arányai a következőkben sem változnak. Az 1890-es összeírás szerint Benedekfalvának 427 lakosából 84 magyar és 343 román, 9 római katolikus, 343 görög katolikus, 64 református, 11 izraelita. Házainak száma 99.

A helyzet az első világháború után még ideiglenesen romlik is. 1920-ban 503 lakosból mindössze 10 magyar, 19 zsidó és a lakosság túlnyomó többsége - 474 lélek - román.

Az 1992-es, utolsó népszámlálás után a falu 550 fő lakosából 444 román és 106 magyar. Az alig valamivel 100-nál több lélekszámú magyarságból a reformátusok száma 80-90 között van, a többi más felekezetű. A reformátusok jelenlegi temploma országos közadakozásból épült 1909-ben, egyhajós stílusban. Az 1970-es árvíz a templomot igen megrongálta, a falu jelentős részét elpusztította.

Az egyház legrégibb kegytárgya az 1792-ből származó ezüst úrasztali kehely. Benedekfalva a bősházi egyház leányegyháza.
A faluban 1893-től állami magyar iskola működött, amely 1994-ben tanköteles gyerek hiányában megszűnt. 

Hivatkozások

Források

Vicsai János: Benedekfalva, 343-344 old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Benedekfalvi református templom
Benedekfalvi református templom Nincsenek adataink a település előző templomáról és arról, sem, hogy a település népe mikor lett református.

Egyéb kapcsolat adatok

Benedekfalva (Benesat)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.