Bürgezd (Bilghez)

Bürgezd híres volt cseresznyéjéről, amivel korábban a bánffyhunyadi piacra is eljutottak vele. Helyi hagyományai vannak a népi bortárolásnak. Erről tanúskodnak a Doma-hegy homokfalába eredeti módon bevésett lyukpincék.

Bürgezd, régi nevén Bülgezd, egyfelől a Nagy- és a Galambos-oldal, másfelől a Doma-hegy által határolt völgyfőben települt kisközség. Az egyetlen, gyümölcsfákkal szegélyezett főutcából álló település nagyjából egyenlő távolságra (5 km) fekszik a községközponttól, Szilágynagyfalutól és a legközelebbi várostól, Szilágysomlyótól.

1968-ig Szilágynagyfaluval alkotott egy községet. Területe 552 ha. A szájhagyomány szerint a falu eredetileg nem a jelenlegi helyén, hanem a Szilágyzovány szomszédságában fekvő, ún. Telekvölgyben épült, ahonnan téglamaradványok is előkerültek.

Etimológiája

Bürgezd erdő helyén keletkezett irtásfalu. A legenda úgy tartja, hogy nevét egy Géci nevű emberről kapta, aki a faluba bejáró és garázdálkodó medvéket elpusztította, s ezért a fejedelemtől jutalmul akkora területet kapott, melyet egy nap alatt be tudott járni, sőt, az egyik lelőtt medve bőrét - bűrét - is megkapta. Innen a „bűrgéci" név, melyből később a Bürgezd elnevezés alakult ki. A falunak egy 1610-ból való pecsétjén egy lombos tölgyfa látható, alatta bal felől puskával célzó vitéz, jobb felől pedig két lábon álló, célba vett medve. Állítólag a Báthoryak adták a nemesi kiváltságot a vad elpusztítójának. Tény az, hogy a bürgezdiekben ma is elevenen él a nemesi származástudat. Az egykor még összefüggő erdőket a helynevek (Garda, Sötéterdő) őrzik.
P. Szathmári Károly szerint Bürgezd török eredetű szó és valamikor avar telep lehetett. Ez könnyen lehetséges, mert a szomszédos Szilágynagyfalu határában avar-szláv temetkezési halmok ismeretesek.

Története

A falu első írásos adata 1259-1466-ból származik (Bylgoz). A településnév szláv eredetű, a szó tulajdonképpeni jelentése: fehér (hegyi) erdő.
Bürgezd kisnemesi (kurialista) község, ami azt jelenti, hogy egytelkes, jobbágytalan kisnemesek lakták. Györffy György szerint a bürgezdi kisnemesek várjobbágyok utódai.

A II. József korabeli első magyarországi népszámláláskor a község társadalmi rétegződése a következő képet mutatta: 11 nemes, 65 paraszt és paraszt örököse (férfiak), 25 zsellér, míg a Conscriptio Czirakyana adatai szerint 1820-ban a nemesi birtokosok száma 6, a szolgáló embereké 14. A jobbágytelkek száma 3 1/2, melyből 2 holdon alul 2; 2-5 hold között 1. Nemesként tartották számon a Bányai, Birtalan, Bréda, Géczi, Farkas, Orosz, Nagy, Orgovány és a Szodorai családokat.
Korábbi birtokosai: 1461 előtt Székely István, Kisdobai Szabó Tamás; 1519-ben Kisdobai Antal, Nagydobai Tamás és György; 1584-ben losonci Bánffy Boldizsár.

Lakosságának száma az évszázadok folyamán ingadozott ugyan, de 1941-ig felfele ívelő tendenciát mutat. 1784-ben 351, 1890-ben 415, 1910-ben 552, majd 1941-ben 720 fő. Azóta lassú csökkenésnek vagyunk szemtanúi. Az utóbbi évtizedekben sokan elvándoroltak a faluból, főleg a környező városok felé. 1992-ben 497 lelket találtak az összeírok a faluban. Magyar település, amelyben az összlakosság több mint 80%-a református. Jelentős számú adventista is él a faluban.

A bürgezdi felekezeti oktatás a 18. század második feléig nyúlik vissza. Egy 1762. évi napló (diárium) fedelén levő feljegyzés szerint „a bülgezdi ecclesianak legelső mestere Szigeti András". Felekezeti iskolája 1876-ban kerül állami felügyelet alá. Egytantermes iskolája 1892-ben épült. 1900-1948 között, közel fél évszázadon át Bürgezdnek igen népes iskolája volt. Félezret kitevő lakosságának tanulóifjúsága elérte, sőt, egyes időszakokban meghaladta a százat. Az 1948-as tanügyi reformig elemi iskolája hétosztályos volt. 1948-1960 között az iskola már csak I-IV. osztályos. 1960-tól újból I-VII. majd 1965-tól I-VIII. osztályos, 1974-től mint I-IV. osztályos iskola működik. Tanulólétszáma 1960 óta állandóan apad. 1975-ben 75 tanuló látogatja, az 1995/96-os iskolai évben pedig mindössze 15 beírt tanulója van az iskolának. 

A faluban két olyan helynevet tartanak számon, amely talán arról tanúskodik, hogy az 1848-as forradalom táján, vagy utána lengyel ajkúak telepedtek le a faluban. Az egyik a Jelencsi sikátor, melyről azt tartják, hogy Bem tábornoknak, aki Somlyón és a szomszédos Bagoson is megfordult, valamelyik tisztje telepedett le itt; a másik az Encsen-kút, amelyről azt állítják, hogy egy ideköltözött lengyel származású személy neve. Lengyel családnév ma is előfordul a faluban.

A falu népe évszázadok óta őstermelő, bár a talaj gyenge termőképességű. Egykor kiterjedt szőlőseit a 19. század végi filoxéravész tette tönkre, teljesen újjátelepíteni máig sem sikerült. 

Hivatkozások

Források

Major Miklós: Bürgezd, 353-355. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, Bukarerst, 1999.

Dr. Iványi B.: A Tomaj nemzetség és a Tomaj nemzetségben Losonczy Bánffy család története kezdettől 1526-ig 

Mózes Teréz: Érmelléki borpincék. In: ND 1981, Buk.

Entz F., Málnay I.: A szőlészet és borászat Erdélyben. Vácz, 1870. 136-137.

Épített örökség

Bürgezd református temploma
Első írásos említése 1259-ből való. 1410-ben már lehetet temploma, mert az 1761-es levéltári adatok említik a templomhely cserét. Ekkor, illetve ez után épülhetett meg második temploma.

Személyiségek

Kémeri Nagy Imre
Kémeri Nagy Imre

Népi kultúra

Bürgezd (Bilghez)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.