Égerhát (Ariniş)

Égerhát (Ariniş)

Máramaros megye dél-nyugati részén található, Sülelmed városka szomszédságában, közel a Máramaros megyét Szatmár és Szilágy megyéktől elválasztó hármas megyehatárhoz.

Nagybányától 44 kilométer, Szilágycsehtől pedig 13 kilométer választja el. Szilágyillésfalva, délen Sülelmed, keleten Szélszeg, északon pedig Mosóbánya határolja. Mint tájegységhez, a Bükkaljhoz tartozik, sőt ennek találkozóhelye és központja. Jelenleg községközpont.

Etimológiája

A falu a Szilágy teraszán települt. Neve az égerfával kapcsolatos, olyan hátság, amelyen égerfa nő.

Története

A falut a bélteki Drágffy és kusalyi Jakcs családok birtokolták a 16. században.
1555. október 10-én Égerhát is szerepel azon települések között, amelyektől tiltják I. Ferdinánd királyt Jakcs Mihály fiai, Boldizsár, Mihály és András nevében, hogy a bélteki Drágffy Györgyről rájuk szállott birtokot Báthory Györgynek és feleségének, somlyói Báthory Annának, valamint Nádasdi Tamás nádornak és királyi helytartónak eladományozza.

1543-ban a településen 6 kapu után adózzák meg Drágffy Gáspár jobbágyait. Felmentenek 1 bírót, 2 szabadost, 5 szegényt és 9 puszta telket. A puszta telkek magas számának oka ismeretlen.

A 17. század második felében, Várad török kézre kerülése után a helység teljesen elpusztult. 1715-ben nincs is összeírva. 1720-ban 19 háztartás szerepel az összeírásban (9 nemes, 4 jobbágy, 6 zsellér), akik közül 16 magyar és 3 román. Az összlakosság 171 lélek. Ebből 144 magyar és 27 román. Tehát jelentős többségben magyarlakta falu. A beköltözések következtében nő a továbbiakban a románság részaránya: 1890-ben a faluban 648 lakos él, akik közül 502 román, 138 magyar és 8 egyéb. Házainak száma 118.

A 18. századtól híres vásártartó helyként tartják számon, amelyet még a prágai baromkereskedők is felkerestek. Kőváry László 1840-ben is a nevezetesebb vásártartó helyek között említi a Szilágyságban.

A századfordulón Égerhát jelentőségét növeli a vasúthálózatba való bekapcsolódás (1899-ben) és az égerháti fűrészgyár megépítése az állomás mellett. A fűrészgyár a környék legnagyobb üzeme, kisvasút kötötte össze a felsőszivágyi Bornemisza báró erdeivel. A fűrészgyár és a kisvasút maradványai ma is fellelhetők.

A 20. század folyamán a magyar etnikum Égerháton egyre inkább háttérbe szorul. 1920-ban a falu lakossága 701 lélek. Ebből 534 román és 75 magyar. A faluban még ekkor 92 zsidó élt. Területe 1307 kat. hold.

Az 1940-44-es időszak vélt vagy valós sérelmeit a háború végén a románok az itteni magyarokon torolták meg. Ennek áldozatai is voltak.

Az 1992-es népszámlálás Égerháton 804 lakost jegyez fel, amiből 684 román és 120 magyar. A falu községközpont maradt, a Bükkaljának találkozóhelye, jelentős vásártartó hely, de fejlődési lendülete lelassult. Lakossága nem gyarapodott az utóbbi évtizedekben.
Az itteni magyarság többsége református. Lélekszámuk 83.

A falu hely- és határneveinek jelentős hányada ma is magyar eredetű: Báró-domb, Cigány-domb, Lippa-domb, Ungyura, Mocsár, Patak, Tag, Telep, Kantári domb, Szik.

Hivatkozások

Források

Vicsai János: Égerhát, in.: Szilágysági magyarok, 1999, 366-367. old.

Égerhát testvértelepülés képei

Épített örökség

Égerháti református templom
Égerháti református templom Égerhát református templomát 1814-ben Katona Zsigmond főkormányszéki tanácsos építtette.
Égerháti görög ortodox templom
Égerháti román temető
Égerháti zsidó temető
Második világháborúban elesett román hősök emlékműve

Természeti értékek

Égerháti termálvíz

Személyiségek

Bessenyei István
Bessenyei István

Egyéb kapcsolat adatok

Égerhát (Ariniş)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.