Hadad (Hodod)

Hadad (Hodod)

Hadad az Alsószopor-Szilágycseh, 196-os megyei úton érhető el. Szilágycsehtől 11 km-re nyugatra fekszik.

A középkorban Hadad és Kusaly voltak a vidék legfontosabb települései, mind a kettő városnak számított, mind a kettőnek volt vásártartási joga, mindkét településben voltak várak, korai templomok illetve kolostorok. Árpád-kori település.

Etimológiája

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a Hada származéka. Kevésbé valószínű az a feltevés, hogy a Hadad helységnév a nemzetség, nagycsalád-féle értelemben használt magyar had főnévből képződött. Nevének nincsenek fonetikai változatai, a legrégibb időktől Hadad néven szerepel.

Története

A lakosság telepítésének időpontja ismeretlen. A Leleszi Konvent egyik 1368-ból származó okiratában mint királyi birtok szerepel. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy Hadadnádasd a Váradi Regestrum szerint már 1220-ban létezett, valószínűnek tűnik, hogy Hadad még régebbi. I. Nagy Lajos király 1382-ben bekövetkezett halála után Mária királynő megerősíti Hadad tulajdonjogát a kusalyi Jakcs mester fiai: György, István, András, Dénes és Dávid javára. Valamikor ez idő tájt épülhetett a vár is, ugyanis 1423-ban Zsigmond király Budán kelt rendeletében a kusalyi Jakcs Dénes birtokába beiktatják kusalyi Jakcs György fiait és feleségét, de ez alkalommal már „in castro et in tributo" (szó szerint: várba és adóba).

A 16. században birtokolta még Báthory István, sámsoni Körösi László, panaszi Pázmány Péter, a Csire család, a Becskiek, később a Drágffyak zálogjogon, majd házasság útján bizonyos részeket.

1458-ban, július elején, a Kolozsmonostori Konvent jelenti Mátyás királynak, hogy parancsára vizsgálatot tartott Közép-Szolnok vármegyében, az alperes panaszait igaznak találta, és Jakcs fia Lászlót Hadadon a Pesthi végzések értelmében a per végleges eldöntése végett a királyi jelenlét színe elé megidézte, minthogy nem szolgáltatott Margit asszonynak elégtételt jobbágyai házának megrohanása, javaik elvétele, többek megverése miatt és nem adta vissza a kérdéses részbirtokot.

Az 1461. március 23-án kelt jegyzőkönyv szerint ifjabb kusalyi Jakcs Lászlót 200 forinttal megbüntetik, s Széplakot, Aranyost és Horvát falut a malommal együtt át kell adja a hadadi Szent László templomnak. A fentiekből következik az is, hogy a műemléktemplomot korábban építették.

Báthory István lengyel király és Erdély fejedelme 1584. március 6-án Wesselényi Ferencnek adományozza Zsibó várost és Hadad várát az összes hozzátartozó falvakkal együtt, tulajdonjog, mely osztódott ugyan házasságok révén, de fennmaradt a 20. századig.

Hadad 1604-ben 8 kapu után fizet adót, 1703-ban 25 családot tartanak számon, az 1742-es pestisjárvány után kevesen maradnak, és ezért a Wesselényiek németeket telepítenek hadadi és tasnádi birtokaikra. Ezután a lakosság lassú gyarapodásnak indul, a millennium környékén (1890) a lélekszám 1830, ebből 1352 magyar, 304 német, a többi 174 román, izraelita és roma. Ez demográfiai csúcs is egyben, ezt csak az 1960/65-ös években közelítik meg. Az utolsó népszámláláskor 1065 lakos: 846 református, 51 ortodox, 6 görög katolikus, 8 római katolikus, 89 baptista, 2 unitárius, 20 evangélikus, 43 pünkösdista.

Először a németek szerveztek maguknak elemi iskolát 1872-ben, majd 1878-ban a reformátusok is építettek. A német nyelvű tanítás 1985-ig működött, amikor a kivándorlás a vége felé közeledett, s a gyereklétszám is megcsappant. A magyar nyelvű oktatás folyamatos volt, óvodai és iskolai szinten napjainkig.

Hivatkozások

Források

Kulcsárné Mészáros Kinga Hadad művészettörténeti emlékei, Szatmárnémeti : Szent-Györgyi Albert Társ., 2007

Hodod - Hadad : ghid cultural şi istoric : történelmi és kulturális kalauz : a cultural and historical guide / [coord. Szőcs Péter Levente] ; [aut. text Robert Gindele et al.] ; [trad. text Kocsis Ágnes, Adriana Marta, Szőcs Péter Levente].

Emődi Tamás: Hadad, református templom,Kolozsvár : Utilitas, 1996.

B. Murádin Katalin (1994)- Faragott kőszószékek Erdélyben, METEM-Polis Kiadó, Budapest-Kolozsvár


B. Nagy Margit (1970) - Reneszánsz és barokk Erdélyben, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest


Bura László (1997) - Szatmár megye történeti - etimológiai helységnévtára, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár


Emődi Tamás (1999)- Szilágysági kastélyok és udvarházak: in Szilágysági magyarok, Kriterion Kiadó, Bukarest-Kolozsvár


Kiss Gábor (1990)- Erdélyi várak, várkastélyok, Panoráma Kiadó, Budapest


Kiss Imola-Daniela Bălu (2000)- Az Úr háza a mi hajlékunk. Nemzeti értékeink a multikulturalitás jegyében (Szatmár megye egyházi műemlékeinek katalógusa), Szatmári Múzeum Kiadója, Szatmárnémeti


Petri Mór (1901-1902)- Szilágy vármegye monographiája I-VI, Kiadta Szilágy vármegye közössége


Sipos László (1999)- Hadad: in Szilágysági magyarok, Kriterion Kiadó, Bukarest-Kolozsvár

Épített örökség

Hadadi vár
Hadadi Wesselényi-kastély
Hadadi Wesselényi-kastély Wesselényi Ferenc kezdi el építeni 1761-ben, de halála miatt fia, Wesselényi Farkas feejezi be 1776-ban.
Hadadi Degenfeld-kastély
Hadadi Degenfeld-kastély Az eklektikus, 19. század végi Degenfeld-kastély jelenleg táboroknak ad helyet.
Hadad református temploma
Hadad református temploma A Tövishát egyik legszebb és legjelentősebb középkori műemléktemploma a hadadi református templom.
Hadad evangélikus temploma
XVIII. századi, barokk evangélikus templom
Hadad, Wesselényi család kriptája
II. Székely hadosztály emlékműve Hadadon
II. Székely hadosztály emlékműve Hadadon A Székely Hadosztály név arra a katonai egységre vonatkozik, amelyet 1918. december 1. után, az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként hoztak létre Kolozsváron, Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére.

Hadad (Hodod)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.