Hadadnádasd (Nadişu Hododului)

Hadadnádasd (Nadişu Hododului)

Hadad szomszédságában található, a hadadi várhoz tartozott, innen a Hadad elönév.

Megközelíthető Szilágycseh és Alsószopor felöl a 196-os számú megyei úton, annak valahol a közepe táján fekszik.

Szilágyságban itt faragják a legdíszesebb fejfákat

Etimológiája

A Szilágyságban két Nádasd nevű település van. Az egyik Szilágycseh közvetlen szomszédságában, román falu, történelmének megkülönböztetésére a román (egykoron az olach-, oláh-, olá-) előhevet kapta, lévén eredetileg az Aranyos várának tartozéka. A másik Nádasd magyar település, Hadad szomszédságában található, a hadadi várhoz tartozott, innen a Hadad elönév.

Története

Árpád-kori település voltára utal az 1220-as évben a Váradi Regestrumban egyik lakosának bejegyzett és orvosolt panasza „A Nádast falubeli Tiborc, Bánó Gyula bíró és Sumpoz pristaldus (favágó) előtt vádolja Dabjon összes lakóit 15 ökör és egy ló erőszakos elhajtásáért. Igazságot szolgáltattak."
Későbbi történelme nagyjából egyezik Bogdánd, Hadad, Korond történelmével, hiszen az első határjárást itt is 1383-ban végezték, amikor a kusalyi Jakcs család birtokába kerül a település. Előfordul még 1423-ban a váradi káptalan beiktató levelében, melyet Zsigmond király rendeletére adott ki kusalyi Jakcs Dénes tiszteletes javára, 1450-ben a Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyveiben, amikor Hunyadi János kormányzó parancsára vizsgálatot tart a Közép-Szolnok megyei alispán (Szodorói András) két konventi kiküldött jelenlétében Nádasd határait illetően. Történelmének leghosszabb periódusa a Wesselényi-birtokhoz köti (1584-től a 19. század végéig) a többi tövisháti falvakkal együtt, de legszorosabb kapcsolatban Hadaddal állott, lévén közös papjuk 1763-ig. A Wesselényi-korszakra esik Nádasd felégetése is valamikor az 1680-as évek előtt, s ezzel a lakosság drasztikus csökkenése is, 1715-ben is csak 45 fő lakja. Lassú gyarapodással 1847-re meghaladja az 500 főt, 1890-ben 716. A lakosság ilyen lassú gyarapodása azzal is magyarázható, hogy Nádasdra nem telepítettek idegen földről, mint például Hadadba, Diósadba, Bogdándra, a családnévrendszerben is mindenki Szabó, Kaszta vagy Sípos.
Bunyitai Vince szerint Hadadnádasdnak az 1470-es évek környékén torony és cinterem nélküli kőtemploma volt. A jelenlegi templomot 1753-ban kezdték építeni, 1841-ben bővítették, a tornyot 1857-ben építették, s azóta több ízben renoválták.
A református parókián őrzött jegyzőkönyvek szerint Hadadnádasdon 1884-ben már volt felekezeti oktatás, volt kántortanítói állás és fizetés. Állami, felekezeti jellegű egytantermes iskoláját 1898-ban építették.
A hadadnádasdiak szorgalmas földművelők és állattenyésztők voltak, de a kommunizmus idején a kollektivizálás helyett sokan állami munka után néztek. Igen sokan a Zsil-völgyi bányákat választották, és legtöbben nyugdíjasként haza is tértek, de voltak, akik ott telepedtek le. 

Hivatkozások

Források

Sipos László, Hadadnádasd, 376-378. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Hadadnádasdi református templom
Hadadnádasdi emlékmű a világháború áldozatai emlékére

Hadadnádasd (Nadişu Hododului)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.