Ipp (Ip)

Ipp (Ip)

A község nevét egy súlyos II. világháborús esemény tette hírhedté, ugyanis itt volt az Ipp-i mészárlás.

Ipp a Zilah-Nagyvárad megyei út mentén, a megyeszékhelytől 48 km-re nyugatra, a Szilágy megyét Bihartól elválasztó határ közelében fekvő település. Határa a középkorban kiterjedt a Berettyó bal partján levő erdős területre (Igyfan erdő) is; 1558-ban Bihar vármegyéhez tartozó település volt. Ma a falu nagy része az árvízmentes szinten fekszik, a tengerszinttől számított 190 m-es magasságban. Ipp az 1968. évi megyésítés óta az Ipp, Szilágyzovány, Alsó- és Felsőkaznacs, valamint Zoványfürdő településekből álló falucsoport közigazgatási központja. A község 4120 főt kitevő lakosságának 41%-a lakik a községközpontban.

Etimológiája

A falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az Ipp személynév alakulhatott a latin Hyppolitus (Ipoly) személynévből, de lehet német eredetű is.
Nevének még a következő változataival találkozunk az egykori forrásokban: Iph (1430); Ip (1549); Ipph (1551); Ipp (1549).

Története

A szájhagyomány szerint a falu valamikor közvetlenül a Berettyó mellett, az ún. Kőházkerten feküdt, s a folyó gyakori áradásai késztethették a falu lakosait arra, hogy északabbra, a Somos-tető felé települjön.

A népi emlékezet azt is megőrizte, hogy Ipp két kisebb településből jött létre: Kismezőből, mely a törökdúlás idején pusztult el, és a már említett Kőházkerten fekvő Ipp faluból.
Legkorábbi okleveles említését a Váradi Regestrumból ismerjük: az ippi királyi bölényvadászok 1208-ban perbe fogták Gunther fiait Dédács földért, de visszaléptek a tűzpróba előtt.
További korai írásos említése, ugyancsak a Váradi Regestrumban, 1213-ban fordul elő: „Ippi Perman kaznacsi jobbágyokat vádolt, hogy szolgájától 8 márka készpénzt loptak el." A vádlottak a vas hordozásával bebizonyították ártatlanságukat. 1327-ben Ippot mint Berettyó menti helységet említik Kraszna vármegyében.
Ipp területét a történelem folyamán többen birtokolták. 1373-ban Ipp birtokba Albesi Mártont iktatták be, majd 1466-ban a falut az Ippi család (László és fiai) birtokolja.

További, nevezetesebb címeres birtokosai: Bideskútiak, Vályiak, Porciak és Kátaiak. A Bideskútiak és az Ippiak között állandó pereskedés folyik a birtokok tu¬lajdonjogát illetően. Alighanem a Bideskúti család volt a legtekintélyesebb az Ippet birtokló családok között.

A 16. század közepe táján 21 portája volt a falunak. Az adómentességet élvezők közül feljegyeztek 3 bírót, 6 szegényt, 5 szolgát és 13 új házat. Eszerint lakosainak száma ekkor elérhette a 120 főt. 1783-ban a 700 főt kitevő lakosságának társadalmi rétegződése a következő volt: 18 nemes, 37 paraszt, 34 paraszt örököse, 106 zsellér és 25 egyéb.

1720-ban Ippon 63 lélek élt. A II. József-kori népszámlálás (1784-1787) már 700 főnyi népességet mutatott ki. A népesség növekedését a természetes szaporulat mellett az elszökött jobbágyok visszatérése és a bevándorlás is előmozdította. 1750-ben a bevándorlások révén jelentősen nőtt a görög katolikusok száma (103 fő).

Ipp növekvő demográfiai rendje az 1880-as években megtorpant, sőt vissza is esett. 1869-ben 1154 főt számláló népessége 1880-ra 169 fővel csökkent, mely elsősorban az elvándorlás mellett a járványoknak (kolera) tudható be. Jelentós népességgyarapodás az 1890-es évektől kezdve áll be, s a falu lakossága az első világháború kezdetén már meghaladja az 1500 főt, majd 1920-ban 1746.

Az 1950-es években megnyílt szénbánya a község népességének növekedését vonta maga után, ugyanakkor a 70-es évek migrációs folyamatainak eredményeképpen lakossága számbelileg visszaesett. Az 1992. évi népszámlálás adatai szerint Ipp lakossága 1687 fő.

A falu népe korán áttért a kálvinista hitre. Elterjesztésében - a források szerint -kimagasló szerepe volt a helybeli születésű, Ippi családból származó Bertalannak, aki Wittenbergből hazatérve már 1540-ben hozzáfogott egyháza megújításához. Harangot is öntetett, melyen a következő felirat volt olvasható: „Fieri fecit Egr. Bar-tholomeus Ippi 1540". Templomáról is vannak feljegyzések. Egy 1327-ben keltezett okirat szerint Turul nembeli Széplaki Lőrinc fiai, Szerafin mester, Rubert és Gergely három részre osztatta Ipp területét, melyen Szent Andrásról elnevezett templom állott.

A templom alighanem valahol a Hosszúfeljáróföld (1551: Hozzwfelyarofewld) nevű helyen állhatott. E helynevet ma az Alsóhosszú helynévvel lehetne azonosítani. E feltételezést megerősíti a Kolozsmonostori Konvent Jegyzőkönyvei között található feljegyzés is, miszerint Naghffalwi Lossoncchy Banffy István hű szolgálatai jutalmául Ipphi Zakachy Lukácsnak ajándékoz hat hold szántóföldet Magyar Kaznach (Crazna vm) határán a puszta templom mellett a Hosszúfeljáróföld nevű helyen.

Iskolája múltbeli állapotáról - adatok híján - alig tudunk valamit. A legkorábbi feljegyzés, amely rendelkezésünkre áll, 1750-ből való és az akkori tanító életkörülményeire lehet belőle következtetni. A Bideskuti család a tanító csekély fizetésének pótlására adományozza a Kuruttyolónak nevezett földet a rektornak. A hiányos iskolalátogatás okainak kivizsgálása céljából Inczédi Zsigmond főgondnok parokiális gyűlést hív össze Ippon 1784-ben, ahol „határozatilag kimondják, hogy a gyermekeik iskoláztatását elhanyagoló szülőket külhatóságilag is kényszerítsék gyermekeik iskoláztatására". Petri Mór monográfiájából tudjuk, hogy 1869 előtt református iskola működött, mely községivé, végül 1896-tól államivá válik. Egy, a múlt században írt kéziratos iskolatörténetben román iskoláról is szó van, mely 1860-ban kezdte meg működését, de nem tudta magát fenntartani. Adatokban hiányos az ippi oktatás története a 20. század első évtizedeiben is. A két világháború között párhuzamosan folyt a felekezeti és az állami oktatás. Az utóbbi a 30-as években román nyelven.

Ipp gazdasági élete századokig nem különbözött a hasonló természeti adottságokkal rendelkező többi Felső-Berettyó menti településektől. A lakosság döntő többsége őstermelő volt, s a megtermelt gabona, takarmánynövény, szóló és gyümölcs döntően az önellátást szolgálta.
Területének művelésági megoszlásából kiderül, hogy a 20. század első felében annak 56,7%-át erdő alkotta, míg a szántó alig érte el az összterület 21%-át, annak is egy része a Berettyó gyakori áradásainak volt kitéve. Viszont jelentós nagyságú területet alkotott a legelő (13,3%). A szőlővel beültetett terület igen elenyésző (1,2%).
A mezőgazdaság alapvető ága a gabonatermelés és az állattenyésztés. A kis szántóterület és a nem éppen jó termőképességű föld arra kényszerítette az ippiakat, hogy más gazdasági ágazatokban is, így a falusi iparban, megélhetést keressenek.

Egy 1820-ból származó statisztika szerint a faluban jelentős számú kézműiparos (6 fazekas, asztalos, ács, pintér, molnár) dolgozott. Többen szőlőnapszámosként dolgoztak a közeli szőlőtermesztő helységek (Szilágysomlyó, Tasnád, Zilah) szőlőhegyein.
Változást a község gazdasági életében a parasztok kényszerű kollektivizálása hozott, majd a megnyíló szénbánya. A megalakult gazdaság nem a jólmenő téeszek közé tartozott, így a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőt a szénbánya és a széplaki kőolajkitermelő- és -feldolgozó vállalat kötötte le. Sokan a környező vagy távolabbi városok ipartelepein kerestek munkalehetőséget, de az elvándorlás soha sem volt olyan nagy mértékű, mint a többi Berettyó menti településeken.
A szénbányák (helybeli, kaznacsi és zoványfürdői) beindulásával megváltozott a község aktív lakosságának foglalkoztatási aránya, vegyes profilú településsé változott, ahol az iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban dolgozók aránya többnyire hasonló volt. Ez az arány máig fennmaradt.

Ipp központi szerepkörrel rendelkező település. Itt működik a helyi önkormányzat. A faluban rendőrség, orvosi rendelő van, postahivatal, telefonközpont működik, vasútállomással rendelkezik. 

Hivatkozások

Források

Major Miklós: Ipp, 379-383. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

 

Épített örökség

Ippi református templom
Ippi református templom Első templomában-1327-ben-6 pálos szerzetes szolgált, akik később feltehetőleg Nagyfaluba távoztak. Ez a templom a Berettyó partján állott. A jelenlegi csarnoktemplom fakazettás mennyezettel az elődje helyére került, amely valószínűleg a XV. század első felében épült 1419 körül, szentéllyel, és ide a nagyfalusi pálosok szolgáltak be.
Ippi görög katolikus templom
Ippi emlékmű
Ippi emlékmű Ipp, ahol egyetlen éjszaka 157 helybéli románt végeztek ki a bevonuló, az akkori meglátásban emberi életet követelő szabotázst megtorló honvédség vezetői.

Egyéb kapcsolat adatok

Események

Ipp (Ip)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.