Kárásztelek (Carastelec)

Kárásztelek (Carastelec)

Kárásztelek a Szilágyság egyedüli olyan települése, amelynek lakossága katolikus vallását mindmáig megőrizte.

A hasonló nevű patak völgyfőjében, Szilágysomlyótól 20, Zilahtól 42 km-re fekszik. Az ősi falu a tatárdúláskor pusztult el, ugyanis annak az útnak közelében feküdt, amelyen az egyik mongol sereg bevonult az Alföldre. A megmaradt lakosság újratelepülése a Kárásztelek patak egyik mellékvölgyében, egy bővizű, tiszta forrás közelében történt. A forrás körül alakult ki aztán a falunak az a településrésze, melyet a kárásztelkiek ős utcának neveznek. A forrás - egyesek szerint Gál kútja - ma is megvan.

Etimológiája

Kárásztelek erdő helyén keletkezett irtásfalu, az 1241. évi tatárjáráskor már meglevő település. Erre utal elnevezésében a telek szó, mely trágyázott földet, faluhelyet jelent.

A 13. század közepén Kálóztelek név alatt említik a középkori forrásanyagok, a személynévként is alkalmazott Káliz izmaelita (böszörmény) népnevet őrzi. Az erdetileg iráni nyelvű kálizok a 12-13. században törökös jellegű népcsoportot alkottak térségünkben, tagjai főleg kereskedelmi és pénzügyi jártasságukról voltak ismeretesek; közülük kerültek ki a királyi vámosok, adószedők, pénzváltók, sókamarai tisztviselők.

Az előtag idővel Kárász értelmezést nyert, így lett Kálóztelekból Kárásztelek, sőt a szájhagyomány úgy tartja, hogy az Ős utca tájékán valamikor halastó volt, melyben a kárász nevű hal élt.
Neve a középkor folyamán más-más változatban jelenik meg: Kaloztheleke (1338); p. Kaluzteluk (1341); Kalazthelek (1455); Karaztelke (1609); Karasztelek (1679); Kárásztelek (1913).

Története

A 13. század közepén Kálóztelek név alatt említik a középkori forrásanyagok, a személynévként is alkalmazott Káliz izmaelita (böszörmény) népnevet őrzi. Neve a középkor folyamán más-más változatban jelenik meg: Kaloztheleke (1338); p. Kaluzteluk (1341); Kalazthelek (1455); Karaztelke (1609); Karasztelek (1679); Kárásztelek (1913).

A 19. század végére, a dualizmus társadalmi-gazdasági szerkezetének eredményeként jelentősen előrehaladt a paraszttársadalom differenciálódása, gyarapodott a földnélküliek száma, munkaerő túlkínálat keletkezett. Mindezek következtében a század végétől Magyarországról tömeges kivándorlás vette kezdetét, amely természetesen Kárásztelkét is érintette. A kivándorlási hullám 1913-ban tetőzött. A kárásztelki kivándorlók Chicagóban települnek le, s onnan támogatják az itthon maradottakat.

A reformáció tanai megpróbáltak ugyan Kárásztelkén is gyökeret verni, de nem nagy eredménnyel. Ideig-óráig folytatólagosan meghonosodott, de az 1609. évi kolozsvári országgyűlés a kárásztelki katolikusság ügyében úgy dönt, hogy „minden az addigi állapotban maradjon", sőt a katolikus Báthory Zsófia a 17. század végén erdőket, szőlőket, szántókat is adományozott az egyházközségnek, saját kúriáját pedig örök időre a plébániának adományozta.

Az írott források több templomról szólnak. Az 1732. évi püspöklátogatási jegyzőkönyv egy kőből épült templomról tesz említést, melyből csak egy igen régi harang maradt fenn Rex Glória Iesus Nasarenus Judeorum felirattal.

Az iskola első írásos nyomait egy 1849-ben kelt levél említi: „a kántor fárad 96 tanuló gyermek körül". Lényeges haladás az oktatásügy terén csak a kiegyezés után következett be.

Két új iskola épül: egy a lányok, egy a fiúk részére. Az iskola vezetését ún. iskolaszéki bizottság végezte, elnöki tisztjét a mindenkori plébános töltötte be. A két világháború között az iskola katolikus felekezeti iskolaként működött, az 1935-36. iskolai évben 216 tanulóval, majd az 1948-as tanügyi reform után államivá alakult. Az 1949/50-es iskolai évben érte el a legmagasabb, 426 fős tanulólétszámot.

Népességének alakulása az utóbbi másfél évszázad óta - kivéve a múlt század 70-es éveit - felfelé irányuló tendenciát mutatott.
1910-ben, a kivándorlás ellenére már meghaladta az 1800 főt (1829). Vallásfelekezeti megoszlása ekkor: római katolikus 1742 (95,2%), görög katolikus 53, református 22, izraelita 12, egyéb 3.1910-tól a 70-es évek közepéig további emelkedés tapasztalható.

Az 1977. január 5-i népszámlálás adatai szerint a falu lélekszáma meghaladta a 2000 főt. A hirtelen csökkenés a 70-es évek végétől áll be. Az erőteljes elvándorlás miatt a lakosság száma a 80-as évek végén a száz évvel (1880:1325) korábbival volt azonos. 1992-ben mindössze 1240 lélek élt a faluban, valamivel több, mint másfél évszázaddal azelőtt (1847:1140).

Hivatkozások

Források

Major Miklós: Kárásztelek, 384-386. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Kárászteleki katolikus templom
Kárászteleki katolikus templom A jelenleg álló, neoromán stílusú templom tervrajzát Bárdon Ferenc építész készítette el, a munkálatokat pedig Kadek István szabadkai építész vezette. A templomszentelesre 1917. május 15-én kerül sor. Egyetlen szilágysági falu amely megmaradt színtiszta római katolikus falunak.

Egyéb kapcsolat adatok

Vendéglátás

Kárásztelek (Carastelec)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.