Kisdoba és Nagydoba (Doba Mică, Doba)

Kisdoba és Nagydoba (Doba Mică, Doba)

A két Doba közül Nagydoba a kisebb. Köztük évszázadokig tartó versengés folyt, amely mára mérséklődött, eltűnt és csak egymás megítélésében lelhető fel a múlt emléke.

 A kisdobaiak például koránkelőbbek és alázatosabbak, míg a nagydobaiak tehetősebbek, könnyebben élők voltak a kollektivizálásig.

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északkeletre, a Szilágy-patak bal oldalán, Szilágygörcsön és Menyő között fekvő település.

Etimológiája

Duba (1220), Daba (1334), Doba (1363), Kisdoba (1413), Egyházasdoba (1417), Nagy-Doba (1439-1444) alakban említik az oklevelek. Petri Mór szerint a falu neve a szláv dub, duba, dubrava szavakból alakult, ami tölgyet, tölgyest jelent. Kiss Lajos szerint a Doba helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Története

A két falu elkülönülése a 15. század elejére biztosan megtörtént, hisz 1413. április 12-én már a Szolnok vármegyei Kisdoba birtokába iktatják be Kisdobai István Mihály fiát, Kisdobai Pál Lukács fiát és Kisdobai Demetert. Legjelentősebb nemesi család a Dobai volt.

Már 1362-ben Doba a Dobai Miklós és János testvéreké lett, kiknek I. Lajos adományozott nemességet, birtokaikat felmentve a várjobbágyi kötelék alól. Szerepvivő család voltak Közép-Szolnok, de Kraszna vármegyében is. Kikerült közülük királyi ember, szolgabíró, főszolgabíró, aljegyző, jegyző és alispán is. Ott szerepelnek minden nemesi összeírásban, nemesi felkelésben és az adományozók lajstromában is.

A Pragmatica Sanctio korában, 1715-ben és 1720-ban végzett összeírás adatai szerint egyik Doba sem szerepel az adóköteles népesség lajstromai között, ami azt jelenti, hogy curiális (nemesi) községeknek tartották őket.

Az 1797-es nemesi felkeléshez hadi hozzájárulásra Nagydobáról összeírtak: egy föbirtokost, nyolc kisebb birtokost, egy saját telkén lakó, egyházi adómentes nemest, tizennyolc saját telkén, hét más telkén lakó adózó nemest.

Az 1805-ös adat szerint Nagydobán a nemesek száma megnégyszereződött: birtokos volt 28 adómentes és 101 adózó nemes.

1817-ben tetőzött az éhhalál a Tövisháton és Dobán is. Keresztes János tiszteletes (1815-1826) bejegyzései alapján meghaltak Nagydobán összesen 53 személy, ebből 37 éhezés miatt; Kisdobán 74-en, közülük 47-en ugyanazon ok miatt.

A leggyászosabb nap július 13-a volt, amikor Nagydobán 25-en haltak meg (közülük 24-en éhen), míg Kisdobán a 21 közül 18-an, 1825-ben Kisdobán 26-an „holtak meg vérhasban".

1847-ben Nagydobán 466 lélek (434 református, 32 görög katolikus), míg Kisdobán 549 személy (475 református, 1 római katolikus, 70 görög katolikus, 3 izraelita) élt. 1868-ban Nagydobán 277, Kisdobán 459 református lakott; 1890-ben 329 (270 magyar, 59 román), illetve 475 (446 magyar, 29 román) volt a lelkek száma; a házak száma 77, illetve 110 porta; 1895-ben Nagydoba gazdaságainak száma 212, területe 1388 katasztrális hold (szántó 632, legelő 286, rét 192, erdő 146, kert 70, terméketlen 62 hold), míg Kisdoba területe kisebb, csak 993 katasztrális hold (ebből szántó 547, erdő 156, rét 154, kert 58, szőlőparlag 51 hold), gazdaságainak száma ellenben több: 226.

Az 1910-es népszámlálás valamelyes gyarapodást mutat: Nagydobán Zobor tanyával 383-an, Kisdobán 543-an laknak.
Az 1920-as népszámláláskor újból apadást észlelhetünk. Nagydobán 334 (298 magyar, 5 zsidó), míg Kisdobán 478 (438 magyar, 28 román és 12 zsidó) élt. 1966-ban Nagydobán 417, Kisdobán 564 személy élt, hogy aztán 1992-re visszazuhanjon (a kollektivizálás elől a városba való költözések miatt) a 19. század szintjére: Nagydobán 296, Kisdobán 420 személyt számláltak.
A kisdobai betérőnél malom áll a Malomréten, ahol havi vásárt tartottak még a két világháború között is. Régente vízimalom volt, aztán gőzmalom, később dízelmotor hajtotta, jelenleg villanymotor-meghajtású, elég jó lisztet őrlő, híres az egész vidéken. 

Hivatkozások

Források

Kovács Kuruc János: Kisdoba és Nagydoba, 391-394. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Doba honlapja, fotógaléria

Épített örökség

Kisdoba és Nagydoba református temploma
Kisdoba és Nagydoba református temploma 1651 előtt Kisdoba és Nagydoba együtt tartott prédikátort, mivel a partialis synodus kimondta, hogy a két Doba egy eklézsia.
Doba görög katolikus fatemploma
Doba görög katolikus fatemploma Az egyike a legkisebb görög katolikus fatemplomoknak.

Kisdoba és Nagydoba (Doba Mică, Doba)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.