Kusaly (Coşeiu)

Kusaly (Coşeiu)

Valamikor a középkorban, vár állott a mai Újtemető fölött (Pogányvár), volt itt ferences-rendi zárda, kolostor és iskola is. A település és az egyháza nagyon régi.

Zilahtól északnyugati irányban, kb. 22 km-re fekvő vegyes lakosságú település. Mindmáig leghíresebb tanítója a településnek Ilosvai Selymes Péter, ki a Toldi-monda feldolgozásával bekerült az irodalomtörténetbe.

 

Etimológiája

Petri Mór szerint neve valószínűleg a Kősalj-ból alakult, úgymint a kő(köves)alj. De volt a magyaroknak egy Kusaly nevű vezérük, akit a németek 904-ben meggyilkoltak. Bár közvetlen bizonyíték nincs, innen is kaphatta nevét. Nevének változatai: Kusal (1345), Kwsal (1432), Kwssal (1450), Kussal (1505), Kwssaly (1541), Kwssal (1543), Kwsaly (1549), Kusalj, Kussally, Kusaj (1591), Kusai (1805).

Az előbbi, főként latinul írott jegyzőkönyvekből előkerült neveken kívül volt még egy neve a falunak, mely Ilosvai Selymes Pétertől származik, a Kusalkő. Kiss Lajos szerint Kusaly neve „szláv eredetű szó, de családnévként is előfordul. Etimológiailag azonos a magyar guzsaly jelentéssel, fonásnál használatos rúd, amelyre a rostcsomót felkötik, főnév szláv előzményével". 

Története

A korai középkorban a Tövisháton két településnek volt meghatározó szerepe: Hadadnak és Kusalynak. Az utóbbi a Jakcs család ősi fészke volt, bár nem tudjuk pontosan, mikor települtek át Szatmár-Ugocsa-Bereg vidékéről, ahol birtokaik voltak még Mátyás király idejében is, lévén a Gútkeled nem leszármazottai.

De ugyanekkor még voltak váraik Kolozsvár és Beszterce környékén, Léta és Radna vára. Csánki Dezső szerint „Jakcs, kusalyi család és 1361-ben (és 1385-ben) nyerték királyi adományul Meszesapát monostorát hat faluval (possessio Monostorpatak).

A monostor a mai Mojgrád, Beréd, Vártelek és Nyírsid vidékén feküdt. Nevét vette az e tájon állt monostorról, melyet a kusalyi Jakcsok nyertek adományul már 1361-ben, Nyírsid, Mojgrád, Vártelke, Kerekpatak, Beréd és Monostorpatak helységekkel együtt.

Zsigmond királytól kapták új adományul Széplakot és Inót, melyeket például 1477-ben is birtokukban találjuk. Ugyancsak a 14. század végén földesurak már: Szilágycseh, Sülelmed, Felsővárca, Bekáca, Nyíres, Tóhát, Kusaly, Aranymező, Györtelek és Gercsen helységekben.

A 15. században Hadad várán, városán és Kusaly városán kívül bírták: 1409-ben Cigányit, 1450-ben Horváti, Kucsó, Mojgrád, Beréd, Nagyszeg, 1451-től Ad és Vártelek, 1454-tól Mocsolya és Bogdánd, 1462-től Apáca és Vicsa és az 1475-ös adólajstrom szerint: Korond, Bogdánd, Nádasd, Bősháza, Ardó, Széplak, Udvarhely, Róna, Kő(d), Zsibó, Szél(Szér), Debren, Mon, Erked, Varasitó, Újlak, Kelence, Völcsök".

A település kora középkori vitalitását jelzi, hogy vár állott a mai Újtemető fölött, Pogányvár néven. Volt itt ferences rendi zárda, kolostor és erős iskola is. A falunak volt pallos- és vásártartási joga, melyet I. Nagy Lajos király adományozott 1353. július 27-én.

A vár, a zárda és a kolostor lerombolásának körülményeiről nem találtunk információt, annyi bizonyos, hogy Ilosvai Selymes Péter kusalyi tanítóskodása idején (1570-1574) még álltak, ugyanis itt írta verses művet a „Ptolemeus király históriáját", és itt dolgozta fel a Toldi-mondát.

A 17. században Kusaly lakossága csökkenő tendenciát mutat, ekkor tűnik el a zárda és a kolostor, amit az erre portyázó törökök és tatárok pusztíthattak el. A 18. század legelején, 1715-ben, négy porta után fizettek adót, mindannyian magyarok (36-an), 1720-ban 11 után, de ebből már 3 görög katolikus, lakóiból 81 református és 18 görög katolikus.

A görög katolikusokat tehát valamikor 1715 és 1720 között telepítették a falu keleti oldalára, ahol ma is áll templomuk. A lakosság felekezeti megoszlása az 1847-es összeíráskor már megváltozik, amikor egyébként szinte azonos a maival: 497 (480 a mai), ebből 292 volt görög katolikus román, a többi magyar, 200 református és 5 római katolikus.

A kusalyi oktatás nagy múltú. A kolostor és zárda megszűnésével gyengülhetett a felekezeti oktatás, de létezett folyamatosan és 1863-tól napjainkig ismeretes a „rectorok" neve.

Hivatkozások

Források

SIpos László: Kusaly, 410-412. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Kusalyi református templom
Kusalyi református templom Műemlék temploma 1422-beli, Jakcsók által alapított a gót stílusú templom, amely mellé a XV. században ferences kolostort is építettek. Eredetileg e templomot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték.

Személyiségek

Ilosvai Selymes Péter
Ilosvai Selymes Péter

Népi kultúra

Kusaly (Coşeiu)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.