Lele (Lelei)

Lele Árpád-kori település. A Szilágylele megnevezés főként írásban használatos.

Közvetlen szomszédos falvak: Menyő, Erked, Nádasd, Hadad és az egykori Sándorháza. Megközelíteni a Szilágycseh-Alsószopor 196-os megyei úton lehet, Hadad és Szilágycseh között. Lakossága vegyes, élnek itt románok, magyarok és cigányok.

Etimológiája

Kiss Lajos szerint neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a lélek családjába tartozó régi, magyar nyelvemlékbeli Léi személynévvel függhet össze, bár hasonló személynevek (Lelu, Lila, Lile, Lela, Lilja) a szlávságban is vannak.

Az elsődleges Lelej névváltozat annak a személynévnek birtoklást kifejező i-képzős változata. Nevének változatai Petri Mór szerint: Lelej (1330), Leley (1334), Kis-Lele (1337), Lelee (1475), Lelew (1514), Leleh (1549). A mai nyelvhasználatban a fentiek közül az elsőt használjuk, származásra utaló jelzős szerkezetben.

Története

A többi tövisháti falvakkal összehasonlítva nagyobb önállósággal rendelkezett, vásár- és pallosjoga volt, sem a Jakcs, sem a Wesselényi család nem ingatta meg a lelei kurtanemesek tulajdonjogait.

A falu telepítésének pontos ideje ismeretlen, de 1330-ban Márton dévai várkapitány igényt tart a Lelej nevű birtokra a Ramocha család ellenében, ezért 1334-ben elfoglalja a falut, mely a Kaplyon család ősi birtoka. Lele előfordul még 1383-ban is Korond, Bogdánd, Nádasd, Diósad határjárásánál, melyet Mária királynő rendelt el.

A korai középkorban Lele lakossága is cserélődött, a 20. század elejére a magyarok és románok mellé cigányok is telepedtek. Ami a lakosság létszámát illeti, 1715-ben 72-en, 1720-ban 114-en, mindannyian magyarok éltek Leiében, de 1733-ban a statisztika már bejegyzett 5 görög katolikus családot is. Nincs adatunk arra nézve, hogy honnan és pontosan melyik esztendőben telepedtek be. 1847-ben 1090, 1890-ben 877, 1920-ban 953, 1992-ben 728 lakosa volt. A mindenkori statisztikai adatok szerint is az összlakosság 90%-a református.

Az iskolai állapotokról nehéz pontos adatokat leírni, hiányoznak az egyházi jegyzőkönyvek, de Petri Mór szerint már az 1600-as évek második felében működött felekezeti oktatás, a jelenlegi iskola helyére 1875-ben építettek egy egytantermes iskolát.

A leleiek gabona- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, de igen sok gyümölcs is terem a lelei kertekben és szőlőkben. A falu gazdag néprajzi vonatkozásban, áll még mostanság is sok régi parasztház, népdalkincse is gazdag, zenei anyaga változatos, sok a jó zenész és táncos, díszes fejfákat faragnak halottaiknak. 

Lele híres szülöttje Kun Béla (szül. Kohn Béla, Lele, 1886. február 20. �" Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője. Külügyi és hadügyi népbiztos volt. 1920-ban Moszkvába emigrált.

Hivatkozások

Források

Sipos László: Lele, 416-418. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Lelei református templom
A jelenlegi református templom 1783-1788 között épült, s némileg elüt a többi tövisháti templomtól, torony nélküli.

Személyiségek

Kun Béla
Kun Béla

Népi kultúra

Lele (Lelei)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.