Mocsolya (Valea Pomilor)

Mocsolya (Valea Pomilor)

Belső tövisháti község a Mázsapatak mentén, Zilahtól északnyugatra. Árpád-kori település. Szilágysámson a község központja.

Megközelíthető a Zilah-Szatmár főúton, Ököritó bejáratánál jobbra letérve, mintegy 3-4 km-re. Két ismert személyiség is tanított Mocsolyán, a költő, újságíró Miklós László és Szaniszló József.

Etimológiája

Neve a régi magyar nyelvemlékbeli mocsolya, pocsolya, len vagy kenderáztató főnévből keletkezett. Szláv eredetű szó, a szláv nyelvekben a mocsilo kenderáztató tavat jelent.

Története

Mocsolya neve először 1349-ben említik Mocsaly néven, Petri Mór szerint 1363-tól Macsola néven ismert birtok, de előfordul a Váradi Regestrumban is 6 bejegyzéssel, a leleszi Konvent dokumentumaiban 1414-ből Külső-Szolnok megyei Macsola birtokként említik.

A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei között 3 bejegyzés vonatkozik erre a településre: 1441, 1450, 1451-ből. Ezeknek a bejegyzéseknek a lényege, hogy Mocsolyai Gergely, Mocsolyai Boldizsár, Mocsolyai Ivácson és Miklós tanúként szerepelnek Hadadnádasd és Ököritó birtokjárásánál. Rövidebb ideig a birtok egy része a sámsoni Körösi családhoz, majd 1584-től a Wesselényi Ferenc birtokához tartozik. A Wesselényi család nem az egész határát birtokolta, hisz a Gúthi-féle birtokrészt 1733-ig Szécsi Gúthi Zsuzsanna és leszármazottai -a Fodor család- használták osztatlanul.

Mocsolyát a 17-19. században legnagyobb részt reformátusok lakták, de az 1700-as évek közepén élt mintegy 30 görög katolikus és néhány cigány család.

A görög katolikusok fa templomot építettek maguknak, a reformátusok 1750 tájáig a sámsoni egyházba jártak, lévén annak leányegyháza. A tempolomuk 1792 és 1794 között épült terméskőből.

Mocsolya lakosságának létszámbeli alakulásáról a középkorban keveset tudunk, ugyanis kimaradt az 1715 és 1720-as összeírásokból. Valószínűsíthető Petri Mór közlése az 1847-es esztendőről (837 lakos), hisz az 1781-1837-es születési statisztika emelkedő görbét mutat, 1781-ben 6-ot, 1790-ben 14-et, 1800-ban 15-öt, 1830-ban 21-et kereszteltek.

A millenniumi összeírás alkalmával a lakosság száma csökkent ugyan, de ez a görög katolikusok elvándorlásának tulajdonítható. Maradt még 631 református, 19 izraelita, 22 görög katolikus.

Az 1911-ben induló Magyarország általános címtára első száma Szilágy vármegyével foglalkozik. Ekkor Mocsolyán 713-an laktak, a községközpont Szilágysámson. Az 1920-as összeíráskor Mocsolyán 6 románt, 693 magyart és 16 izraelitát regisztráltak, ami ugyan némi emelkedést jelent, de a demográfiai csúcsot az 1970-1974-es évek jelentik.

Ekkor tízosztályos általános iskola működött a faluban (4 csoport az óvodában), amit lassan leépítettek, az 1981-1982-es tanévben már csak elemi oktatás és 5. osztály létezett. Első felekezeti egytantermes iskolája 1873-ban épült, bár oktatás már 1797-ben működött.

A település családnévanyaga a lakosság számához viszonyítva igen gazdag. Ez azzal magyarázható, hogy sok volt a betelepítés a tövisháti falvakban. Világos eredetre utalnak a még most is élő Ölvedi és Kibédi családnevek, de hasonló származásra utalnak az Egri, Szőlősi, Tasnádi, Tolnai, Tordai, Tyukodi, Gebedi, Szo-boszlai nevek. Idegen hangzású e vidéken a Filep, Szőts, Demjén, Lőrinczi, Káplár, Losonczi, Szikszai családnév.

A ma élő családnevek: Veres, Barta, Kis, Mike, Tasnádi, Deák, Tordai, Boda, Kincses, Tyukodi, Boros, Lakatos, Kürti, Kaszta, Mátyás, Bálint, Szikszai, Lőrinczi, Juhos, Baczó, Antal, Németi, Tolnai, Adi, Bárra, Borbély, Bónis, Nagy, Szántó, Izsák (izraelita), Futó, Káplár, Losonczi, Rácz. Teljesen eltűnt a Kibédi, Vajdai, Egri, Filep, Süti, Samu, Csiszár, Benyéki, Török, Szoboszlai, Frigy, Demjén, Tóth, Péli, Móré családnév.

A cigányság is igen régen betelepült Mocsolyára. Az első cigány keresztelőre a reformárus templomban 1783-ban került sor, amikor Danó Jankó fiát, Pétert tartották a víz alá, 1789-ben pedig Merők Samu leányát. Családneveik közül a legelterjedtebbek: Varga, Kanalas, Lakatos. A sok jól muzsikáló cigány közül kiemelkedett Csillag, azaz Varga Miklós, akinek népzenei anyagából néhány darab bekerült Almási István Szilágysági magyar népzene című gyűjteményes kötetébe.

A faluban 3 temető van, református, cigány és izraelita.

Hivatkozások

Források

Sipos László: Mocsolya, 433-437. old., in.: Szilágysági magyarok, 1999.
Almási István: Szilágysági magyar népzene

Épített örökség

Mocsolyai református templom
Mocsolyai református templom 1750-ig a hívek a sámsoni templomba jártak az istentiszteletekre, mert nem volt saját templomuk. Ez ideig a falu gyülekezete leányegyháza volt a sámsoni anyaegyháznak. Ezután már önálló anyaegyház.
Mocsolyai Tasnádi udvarház

Népi kultúra

Egyéb kapcsolat adatok

Mocsolya (Valea Pomilor)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.