Monó (Mânău)

A Szilágyság legészakibb települése: határában találkozik a Szamos és a Szilágy árterülete, bekerítve a szilágysági hepehupa legészakibb Dombját. A Dombtól délre fekvő völgykatlanba és a keletre nyíló síkságon fekszik Monó.

Etimológiája

A falu neve annak az -ó kicsinyítő képzős alakjából keletkezett magyar névadással, amely Nagymon utótagjaként is szerepel. A népetnológus a tojás régi magyar elnevezéséből eredezteti.

Története

Monó őskoráról nincsenek adataink. Feltételezhető, hogy a honfoglalás korában - ilyen alkalmas helyen - itt is megtelepedtek őseink.

Keletkezési idejét nem jegyzik a fennmaradt oklevelek - így ezt pontosan nem is lehet meghatározni. A legkorábbi írásos emlékek a 14. századból valók.
Középkori birtoklástörténete a Közép-Szolnok vármegyét átfogó Aranyos-, Csehi- és Hadadi-várakhoz kapcsolódik és a vidéket uraló birtokosukhoz, így 1387-ben Aranyos-vár tartozéka, 1545-ben, 1564-ben és 1570-ben a Hadadi-, míg 1627-ben a Csehi-várhoz tartozik.

A Kolozsmonostori Konvent jegyzökönyveiben is szerepel az 1461-es és 1555-ös években mint birtok vagy birtokrész.

A 15. századi adófizetések azt igazolják, hogy viszonylag nagy településről van szó. Ezek szerint, 1475-ben Drágffy jobbágyait 20 frt. 3 dr. adóval, míg Keresztény jobbágyait 20 frt. 2 dr. adóval terhelik.

1543-ban a Drágffy Gáspár jobbágyai 13 kapu, míg Jakcs Mihály jobbágyai 5 kapu után adóznak: fölmentve 2 bírót, 6 szabadost, 15 szegényt, 4 új házat és 3 puszta telket. Rá néhány évre 1549-ben a Drágffy özvegy jobbágyai 14 kapu, a Jakcs Miklóséi 6 kapu után adóznak, fölmentve 2 bíró, 6 szegény, és 20 új ház.

A 17. században a Gyulafi család és Széchi Kata osztoznak a csehi várhoz tartozó Monón, ahol 1639-ben még a fejedelemnek, Rákóczi Györgynek is van részbirtoka fenntartva.

Ardóhoz hasonlóan a török-német konfrontáció határán elterülő Monó sok viszontagságnak volt kitéve. 1566-ban a törökök nagy pusztítást végeztek, a férfiakat leöldösték, vagy elvitték, a két faluból 140 ökröt elhajtottak.

A 17. század végi versengésnek az lett a következménye, hogy 1682-ben a Habsburg előretöréssel ezt a falut is felégetik a németek.
E század második felében jelenik meg a falu birtokosai között a Tholdi család. Ez Monó történelmében azért jelentős, mert a néphagyomány szerint a falu északkeleti határában emelkedő legelőn, a Dombon, ahol még fél évszázada is hatalmas tölgyfák nőttek, van eltemetve Toldi Miklós, akiről Arany János elbeszélő költeményét írta. Toldi harca a farkasokkal a Domb alatt elterülő Alsómezőn zajlott, amely hajdanán mocsaras terület volt. Tény, hogy még ma is található itt egy sírkő, már szinte teljesen lekopott latinos írással - a 17. századból valószínűsíthető. Korábban még egy ilyen sírkövet tartottak számon. Ez eltűnt az idők forgatagában.

A 19. század legjelentősebb eseményének, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcnak vannak monói emlékei is. Ekkor a vegyes lakosságú Monóból két - minden valószínűség szerint - faluvezető, a magyar Mészáros Pista és a román Topán Danila, Úrban táborában járt, amiért Hatfaludi nemzetőparancsnok fel akarta akasztatni mindkettőjüket. Életüket a református lelkész közbenjárásának köszönhetik - jegyzi meg Petri Mór.

A falu lakosainak fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés. A monarchia idején az Egerháton működő fűrészgyárban, amely a század vége felé nyílt meg sok fiatal és gyerek végzett alkalmi munkát.

Továbbra is fennmarad a nagybirtok (Károlyi, Péchi), egyik bérlő Maizner József, a faluban van eltemetve. Egyébként a cikói Péchi családnak is megvan a kriptája a református temetőben. Ez azért érdekes, mert a Péchi család kastélya és egyik fő tartózkodási helye Cikó, mégis Monóba temetkeztek. A család ide temetett tagjai közül a legjelentősebbek: Péchi István, aki a 18. sz. második felében Közép-Szolnok vármegye alispánja és Péchi Ferenc magyar királyi huszárőrnagy a 19. században.

A 20. század eseményeinek hatása, főleg a világháborúké, érződött a monói lakosság életében is. Az 1921-es, majd az 1945-ös földreform idején kiosztották a nagybirtokok egy részét, az etnikai hovatartozás jelentős szerepet játszott.

A magyar lakosság háborús részvétele a következő: az I. világháborúban részt vett 29 monói magyar, akikből 2 odaveszett. A II. világháborúban magyar részvevők száma 41, akik közül 4-en haltak hősi halált. A hazatértek közül 19-en járták meg az orosz fogságot. A háborút követően magyarellenes cselekedetekre - leszámítva egy-két rekvirálást a front részére - nem került sor. Készült egy lista a Földvárra küldendőkkel, de az akkori román bíró és ortodox pap leállították a további eseményeket.

Monó magyar falu már 1397-ben, amikor az aranyosi várhoz tartozott - írja Petri Mór. A magyarságnak ma is nagyobb a részaránya, bár az évszázadok folyamán Monó elveszítette magyar falu jellegét, vegyes településsé vált.
A Pragmatica Sanctio korában, 1715-ben 216 lakost számlál a falu: ebből 171 magyar, 45 román; 1720-ban az összlakosság 306, akik közül 288 magyar, 18 román.

Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787-ben 681 lakost jegyez, 130 családot és 111 házat. Az 1847-es évben Monó összlakossága 1090 lélek, akik közül 771 református, 17 római katolikus magyar. A görög keletiek, vagyis a románok száma 385. Az összeírás még számon tart 17 zsidót. Az 1880-as évben az összlakosság: 729. Egy 1890-es kimutatás szerint Monónak 865 lakosa van. Ezek közül 463 magyar és 402 román. Házainak száma 164.
Az 1900-as népszámláláskor a faluban 905 lakost írnak össze, akik közül 467 magyar és 438 román. Házainak száma 182, szinte kivétel nélkül fa és sárépület, 1 cseréppel fedve, 57 zsindellyel, 124 náddal és szalmával, igen magas a szomszédos településekhez viszonyítva az írni-olvasni tudók száma: 356.
A fenti etnikai összetétel a 20. század során továbbra is fennmarad. 1924-ben 930 lakosból 434 magyar, 473 román és 23 zsidó. Itt valószínűleg kisebb elírásról is szó lehet. Ugyanis az 1930-as népszámlálás adatai szerint Monóban 995 lakos élt, akik közül 505 magyar, 465 román és 25 zsidó. A legutóbbi, 1992-es népszámlálás adatai is azt igazolják, hogy Monón, bár vegyes lakosú település, nagyobb a magyarok részaránya, az 1191 lakosból 693 magyar és 498 román.

Egyháztörténeti vonatkozásban nincsenek ismereteink a 17. századig. A lakosság itt is katolikus volt, és egységesen tért át a reformációra, mert a jelenlegi 2-3 római katolikus személy máshonnan származik.

A 19. század végén megszervezik az állami oktatást. Két elemi iskolája volt: egy református és egy görög katolikus. Az előbbi 1892-ben épült, később lebontották. Trianon után a magyarok felekezeti iskolát működtettek. Az 1920-as években a faluban állami költséggel román nyelvű kéttantermes, tanítói lakással ellátott iskolát építettek. A két oktatási intézmény, mint állami iskola, 1948 után is egymástól elkülönülve működött 1957-ig, amikor egyesítették. A hetvenes évek elejétől I-VIII. osztályos román nyelvű iskolája van, 2 tanerős elemi magyar tagozattal. Az 1995/96-os tanévben 38 gyerekkel.

Monó népviselete eltűnt, egypár család még őrzi néhány darabját, de viselni senki sem viseli. A hagyományok is csak az emlékezetekben élnek. Legtöbb ideig a lakodalmi szokások maradtak fenn. Mára ennek is csak néhány részletével találkozunk (vőfélyek feladatköre, vőfélypálca-készítés). A temetőből eltűntek a gombfák, mára alig féltucatot találni.

Hivatkozások

Források

Vicsai János: Monó, in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999., 438-442. old.

Épített örökség

Monói Kun, Tholdy-Horvath, Wesselenyi Kuria
Monói Kun, Tholdy-Horvath, Wesselenyi Kuria A monói kúria a XVIII sz. végén illetve a XIX sz. elején épült rurális lakhelyek köző sorolható. Robusztus és tömör külseje, jól meghatározott arányai a barokk stílusban épült „udvarházakra” emléketet.
Monói református templom
Református temploma 1825-1838 között épült, jobbára Széplaki Horváth Zsigmond és neje, Bánffy Mária adományából - minden valószínűség szerint egy régebbi fatemplom helyén.
Monói ortodox templom
Az ortodoxoknak, eredetileg görög katolikusoknak, fatemplomuk volt a faluvégen, a Hajnal utcában.

Természeti értékek

Vigyázó-csúcs
A Domb legmagasabb csúcsa a Vigyázó - a megnevezés igen szemléletes. Magassága csak 318 m, de a Nagybányáig és Kővárig terjedő térség e magaslatról jól belátható.
Tholdy köve
Tholdy köve A Vigyázón messziről látható ma is Tholdy köve. Az egy tonnás világos mészkő a történénészek szerint sírzáró kő.

Népi kultúra

Monó (Mânău)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.