Sarmaság (Şărmăşag)

Sarmaság (Şărmăşag)

Sarmaság a Kraszna mente egyik nagy települése, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal mentén, 6,5 km hosszú félkörívben, a Kraszna és a Zílah-patak találkozásánál fekszik.

 Előnyös földrajzi fekvése következtében már a legrégibb időktől fogva lakott volt. A legrégebbi tárgyi leletek Sarmaság környékéről Krisztus születése előtt az I. évszázadból valók. 1941-ben Roska Márton, századunk kiemelkedő régésze ásatásokat végzett Sarmaság határában. A sarmasági lelet egy része a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a többit a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum őrzi. A leltári közlemény szerint a lelet 14 karátos ezüstből készült.

Alkotóelemei: két egyszerű karkötő, stilizált állatidomokkal, három függő, szintén érdekes kígyóformájú mintával díszítve. A leletek azt bizonyítják, hogy itt a vaskorban emberi település létezett.

Etimológiája

Sarmaság a történelmi dokumentumokban különböző elnevezésekkel említtetik: 1355 Sarmaságh (az első hiteles írásbeli említés), 1466 Sarmaság. Nevét a legnagyobb valószínűség szerint a határában bőven előforduló sarma (muscaris -gyöngyike, kígyóhagyma) növényről kapta. A sarma és a -ság képzőből keletkezett a Sarmaság név. Vaskorszakbeli előfordulása után hiába keressük hosszú ideig Sarmaság település nyomait. Valószínű, hogy a népvándorlások okozta pusztítások arra késztették a lakosságot, hogy védettebb helyen keressen menedéket.

Története

A szájhagyomány szerint a mai Sarmaság elődje a Kraszna folyó bal partján feküdt, a mai Majád falu mellett a Brányicska nevű határrészen.

Innen az 1241-es tatárdúlás idején a lakosok a Töketlen és Busón erdőkben kerestek menedéket. Valószínű, hogy csak jóval a tatárveszély megszűnte után települt át a község a mai helyére.

1423-ban Zsigmond király a kusalyi Jakcs György családját beiktatja sarmasági birtokába. 1475-ben a helység már Sarmasági Elek birtoka, akinek jobbágyai 15 forint adóval szerepelnek Közép-Szolnok vármegye összeírásában. 1497. január 23-án Nagydobai Erzsébet, lelei Cheh Imréné Ötven forinton eladta Sámsoni Kewresi Zsigmondnak Sarmaság határában fekvő erdejét és szántóföldjeit.

1533-ban Sarmaság egy évi tizedét somlyai Báthory Istvánnak (a későbbi nagy fejedelem és lengyel király apjának) adományozta a váradi püspök. Ugyanabban az évben adómentességet kapott 3 esküdt, 13 szabados, 31 szegény és két új ház.

1561-ban a budai pasa csapatai fosztogatták Kraszna mentét, Sarmaság sem menekült meg a pusztítások elől. 1570-től hosszú per kezdődik a Sarmasági család 6 fia és nővérük, özvegy Kemény Anna között.

1610-ben Sarmaság határának nagy részét már a Kemény család birtokolta. 1611-ben Sarmaság városként szerepel, Báthory Gábor erdélyi fejedelem Sarmaság város meg Kövesd és Lompért birtokok összes tizedeit Bogdándi Ferencnek adományozta, hű szolgálataiért.

A 19. század első felében a lakosság száma növekedik. 1847-ben 784 lakosa volt, ebből magyar 740, román 18, zsidó 2, vallási megoszlás szerint református 738, görög katolikus 18, izraelita 2.

Kőváry László a szabadságharc idején a kolozsvári Ellenőrben beszámol arról, hogy a Közép-Szolnok vármegyei Sarmaságon és Kövesden Wesselényi báró jobbágyfelszabadító felhívását nagy ovációval fogadták a helybéli pórok. A hírt Bányai lstvan tiszteletes közölte híveivel.

Sarmaság történetében látványos fordulatot hozott az 1867 utáni időszak. Elkészült a Sarmaság-Haraklány kövezett országút, de a legnagyobb fejlődést az 1887-ben átadott vasút jelentette, ami a helységet bekapcsolta Erdély egyre pezsgőbb gazdasági életébe. Már a vasútépítés idején felfigyeltek a helyenként alig 2 méter mélyen található szénre, de az akkori kormányzat nem tulajdonított ennek különösebb fontosságot. 1887-től a helység évente kétszer tarthatott nagyvásárt, áprilisban és augusztusban. A vásár fontosságát jelzi, hogy két napig tartott. Heti vásárjogot a község az első világháború után kapott. 1880-ban a sarmasági birtokot két csehországi (Szudéta vidéki) főúr vásárolta meg, báró Fröhlich Albin és Wersebe Hartwig. Ők mintagazdálkodásba fogtak, a környékbeli dombokat a legnemesebb fajtájú szőlőkkel telepítették be.

Az 1900. évi népszámlálás a lakosság létszámának növekedését jelzi, az 1735 lakosból magyar 1566, román 169, német 1 (Majád faluval együtt).

1910-ben fontos fordulat történt a helység életében, megnyílt az első kőszéntárna a Vanicsek-féle birtokon. A sarmaságiak eleinte idegenkedtek a bányászattól, ezért a tulajdonos főleg a tót tanyákról alkalmazott munkaerőt (Gyümölcsénes, Krasznafüzes, Krasznajáz, Almaszeghuta), 1912-től kezdődően a helybeliek is szép számmal vállaltak munkát. Az új tulajdonos, Kivir Leó, elhanyagolta a munkavédelmi szabályok betartását, 1912 őszén több halálos baleset is történt.

1913-ban sor került az első munkabeszüntetésre is, a bányászok megrongálták a berendezést. A háború idején a kitermelés megnövekedett. Az új tulajdonosok: Kari Asner és Walter Spitzer osztrák vállalkozók komoly befektetéseket eszközöltek, saját iparvágányt építettek, korszerű berendezésekkel növelték a termelést. A tulajdonos halála után (1918) az örökösök elhanyagolták a bányát, a munkálatokat felfüggesztették és a bányát bezárták. Az első világháború után újrakezdte működését a bányavállalat. A bárói birtokon adódó munkalehetőség is új életformát teremtett. Az 1920-as népszámlálás Sarmaság földterületét 7304 kat. holdban állapította meg. Lakóházainak száma 335. Lakosai közül 1718 magyar, 188 román, 24 pedig zsidó volt.

Új épületbe költözött a csendőrőrs és a pénzügyőrség. A posta az 1926-ban épített községházában kapott helyet. Az 1926-1930-as években 4 tanteremből és igazgatói lakásból álló állami elemi iskolát építettek 200 000 lejes költséggel. Orvosi rendelője és orvosa nem lévén, a szilágyballai orvos járt ki hetente kétszer Sarmaságra.

1936. december 31-én a lakosság száma 2370, ebből református 2122. A katolikus hívek számára kápolnát Fröhlich Albin báró biztosított 1931-ben. A parókia Selymesilosván volt. Az 1991-ben épített kápolnát 1993. július 3-án Tempfli József nagyváradi megyéspüspök szentelte fel.

1945-ben a bányát újra megnyitották, és 1948-ra modern felszereléssel látták el. 1953-ban megkezdődött a község villamosítása. A bánya nagyon sok embert vonzott Sarmaságra. A ma is Balogh-telep néven ismert területet idegenből jött román és cigány bányászoknak adták lakhelyül. A bányatelepen a 60-as években az alkalmazottak számára állami lakásokat, tömbházakat építettek. 1961 szeptemberében két társulásból megalakult a kollektív gazdaság. A falu volt birtokosait kisemmizték vagyonukból, több embert kényszermunkára vittek származásuk miatt.

A lakosság száma 1966-ban 4100 volt, 86% magyar, 14% román és más nemzetiségű. A bányavállalat, a mezőgazdasági termelőszövetkezet és az állami gazdaság alkalmazottainak betelepülése következtében megváltozott a nemzetiségi összetétel. Ennek ellenére a túlnyomórészt magyarok lakta Sarmaságon 1974-ben megszüntették a középiskolai magyar nyelvű oktatást, amely 1990 őszén indulhatott újra.

Az 1992-es népszámláláskor 4950 lakost írtak össze, ebből 3834 magyar, 973 román (a bányatelepen), 129 roma, 2 német, 1 ukrán, 3200 református, 700 ortodox, 180 római katolikus, 100 baptista és más vallásúak.

Hivatkozások

Források

Horváth József: Sármaság, 451-458. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Sarmasági Kemény János szobor
Sarmasági Kemény János szobor 2005 augusztusában, a falu 650 éves évfordulójára emelt emlékművet a közösség. Kemény János mellszobra, melyet a zilahi Sepsi József álmodott bronzba, a néhai Kemény-kúria előtt embermagasságú talapzaton nyugszik.
Sarmasági református templom
Sarmasági református templom 1796-ban született meg az a gondolat, hogy új református templomot építsenek, amely 10 év alatt fel is épült.
Sarmasági Kemény udvarház
Sarmaság legrégibb épülete az 1745-ben épült U alakú Kemény-kastély, mely két és fél évszázados fennállása alatt különböző célokat szolgált, volt iskola, óvoda, orvosi rendelő, csendőrörs, kórház.

Kiállítások, emlékházak

Sarmasági Népművészeti Múzeum
A település piciny Népművészeti Múzeuma is helyet kapott a felújított Kemény kúriában. A 2001-ben született elhatározás nyomán 2004-ben a nagyanyánk korabeli szoba meg is nyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

Természeti értékek

Sarmaság - Bányató

Egyéb kapcsolat adatok

Események

Sarmaság (Şărmăşag)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.