Selymesilosva (Ilişua)

Selymesilosva (Ilişua)

Szilágysomlyótól északra, Somlyógyőrtelek, Szilágylompért és Szilágybadacsony közt fekvő település.

 A somlyói Magura, mint egy védőkar őrködik a falu felett.

Etimológiája

A történelmi dokumentumok, középkori oklevelek sűrűn említik a települést. 1321-ben Iloswa néven, 1338-ban Ilsua, 1441-ben Iloswa, 1503-ban Ilosva, 1551: Ilosfa, 1583: Ilossva, 1688: Ilozsva. Az elnevezés a szláv jelicka, jolsvá (égerfa) szóból ered. A Selymes előnév a helység jeles személyiségével, Ilosvai Selymes Péterrel hozható kapcsolatba.

Története

Egy 1388-as évben keltezett okirat Szatmár (Újvár) vármegyei településként említi, ugyanakkor a falu első birtokosáról is szó esik, Ilosvai Györgyről. 1404-ben Zsigmond király az Ilosvai családot hűtlenség címén megfosztotta birtokától, és az ő hű embereinek ajándékozta.

Az 1437-es, Budai Nagy Antal vezette Bábolnáról indult felkelésnek két ilosvai részvevője is volt. 1478-ban az ilosvai birtok új ura Domahidi István lett. Az Ilosvai családról több említés ezentúl nem esett.

1586-ban a birtokot Gencsi János tulajdonában találjuk. A helység életképességét bizonyítja az a történelmi adat, hogy Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején mezővárosként szerepel, ahogy az 1624-ből származó harang feliratáról olvasható: Oppidi Ilosva Anno MDCXXIV.
Kedvező, félreeső fekvése következtében a helységet a tatár-, török- és labanc-dúlások elkerülték.

A 17. század második felében és a 18. században a falu birtokosai a Gencsiek. 1720-ban lakosainak száma 180 (171 magyar, 9 román). Már előfordulnak a ma is ismert és használt ilosvai családnevek: Csóka, Borbély, Szentkirályi, Demjén. 1735-ben a faluban járvány pusztított, ennek elmúlta után 4 család telepedett meg a Felvidékről: a német Pichermeyer és a szlovák Smidelik. Leszármazottaik ma is ilosvai lakosok.

A 19. századi gazdasági élet Ilosván földművelésre, szőlőművelésre, gyü¬mölcstermesztésre korlátozódott. Ezek ma is hagyományos foglalkozások.

Lakosainak száma 1847-ben feltűnően magas: 1126, ebből református 1051, római katolikus 67, izraelita 8. Az 1848-as szabadságharc bukása utáni időszakban a lakosság jelentős része elvándorolt jobb megélhetési lehetőségeket keresve. 1890-ben lakosainak száma már csak 746: 540 magyar, 17 román, 3 német, 5 szlovák, 34 egyéb.

Ilosván a lakosság túlnyomó része református, mivel a reformáció tanai itt is viszonylag korán elterjedtek. 1700-ban az egyház levéltára leégett, de a reformátusoknak már jóval előtte volt templomuk (1620 körül). A román görög katolikusok Badacsonyra jártak istentiszteletre, kis számuk miatt nem tudtak külön egyházat eltartani.

A református templom gótikus stílusú, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Tornya 1872-ben épült. Az egyik harang felirata is bizonyítja, hogy régóta létezik református egyház. A templomot 1871-’72-ben felújították és alatta sírboltot fedeztek fel.

A római katolikusoknak kis létszámuk miatt későn adatott meg a saját templom. 1868-ig a somlyói egyház hívei voltak. 1868-ban Szaniszló Ferenc püspök kápolnát építtetett, amely plébániává 1870-ben lett. Szent József nevét viselő temploma 1881-ben épült, és 1882-ben Zajnai János krasznai fóesperes szentelte fel. Gyönyörű oltára, orgonája van, kőből épült tornya 3 harangnak ad helyet. A szenteléstől Ilosva helységet Selymesilosva néven is nevezik, de a történeti dokumentumokban erről nem találunk említést.

Az első iskolaépületről egy 1793-ban keltezett egyházi irat tesz említést. A református egyház mellett épült, s mint felekezeti iskola működött. 1863-ban római katolikus felekezeti iskola indult, amely az 1896-ban alapított állami iskolával párhuzamosan működött 1904-ig.

Az 1920-as népszámláláskor ilosva a szilágysomlyói járáshoz tartozott, a hivatalos ügyeket a helybéli jegyzőség intézte. Földterülete: 3062 kat. hold, lakosságának száma: 806, ebből magyar 691, román 105, cigány 10.

A háború után, 1948-ban, az V-VIII. osztály átköltözött a volt Leitner földbirtokosi kastélyba, de még abban az évben meg is szűnt.
A Gencsi-kastélyban 1954-íg a községháza működött.

1961-ben megalakult a kollektív gazdaság. Az ilosvai és lompérti egyesített gazdaság székháza ugyancsak a kastélyban kapott helyet. Meglepően későn, 1967-ben vezették be Ilosvára a villanyt, szinte a megyésítéskor, amikor közigazgatásilag Sarmaság községhez került.

A kollektivizálás s az elszigeteltség miatt a jobb megélhetés reményében valóságos népvándorlás indult meg Ilosváról a közeli városokba, a sarmasági bányatelepre vagy távolabbi ipartelepekre.

Hivatkozások

Források

Horváth József: Selymesilosva, 459-463. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Selymesilosva katolikus templom
A római katolikusoknak kis létszámuk miatt későn adatott meg a saját templom.
Selymesilosva református temploma
Selymesilosva református temploma Eredetileg római katolikus templom, kb. az 1500-as években épült, torony nélkül.
Selymesilosvai Leitner udvarház
Az épületben jelenleg az Ilosvai Selymes Péter általános iskola működik.
Selymesilosva Gencsi udvarház
A Gencsy család magyar nemesi család volt. Nevét az idők folyamán több változatban írták: Genchy, Gencsy, Gencsi formában is.

Egyéb kapcsolat adatok

Selymesilosva (Ilişua)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.