Sülelmed (Ulmeni)

Sülelmed (Ulmeni)

Sülelmed Máramaros megye délnyugati részén, a szilágysági hepehupa közvetlen közelében terül el, 48 km-re Nagybányától, a Szamos folyó árterületén, a Cikói szorostól északra.

Etimológiája

Nevének több magyarázata ismeretes: a régi magyar Sülel(e)m személynévből alakulhatott -d képzővel. Az alapjául szolgáló személynév a magyar sül ige származéka lehet. Jelentése sült vagy pecsenye. Az a gondolat is felmerült, hogy a Sülelmed helységnév köznévi alapszava egy sülelem, azaz gyorsan és könnyen kiszáradó talaj, amelyben minden kisül. A sülelmedi határ egy részének talaja ilyen tulajdonságokkal bír.

Története

Sülelmed oklevelekben: 1405 Sylelmed, 1409 Klelmed, 1413 Sijlelmed, 1450 Sulelmed, 1549 Sywlelmeth, 1593 Sewlelmed, 1733 Sulelmegyul, 1750 Schülel-med, 1760-1762 Salelmed.

A település történelmének kezdete feltáratlan. Első írásos feljegyzés Sülelmedről 1405-ból származik, amikor Zsigmond király meghagyja a leleszi konventnek, hogy Kővár várába és Szolnok vármegye 60 falujába, a Szamos két oldalán iktassa be a Drágffy család tagjait. E falvak között említik Sülelmedet is. 1424-ben a Drágffyak osztják maguk között a sülelmedi birtokot.

Sülelmed a Drágffyak ama birtokai közé tartozott, amelyet tartozás fejében elzálogosítottak a kusalyi Jakcsoknál - jegyzi meg Petri Mór. A két család hosszú ideig pereskedik a birtokért. A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei említik a sülelmedi birtokot vagy birtokrészt, mint a bélteki Drágffyak és a kusalyi Jakcsok közötti vita tárgyát. A két család közötti harc Drágffy György 1566-ban bekövetkezett haláláig tart, amikor Sülelmed több környékbeli településsel Báthory György tulajdonába kerül.
1636-ban Rákóczi György fejedelemé, Gyulafi Sámuel halála után a kincstárra szállt a sülelmedi birtok.

A 17. század közepére a Thököly családé, majd az Apafi-ak tulajdona, 1703-ban Wesselényi István birtokába kerül.

A 18. században a sülelmedi birtok felaprózódik. 1785-ben a falut öt nagy földbirtokos család birtokolja: br. Bornemisza József, gr. Korda György, gr. Bethlen Gergely, gr. Gyulai József és gr. Thoroczkay Zsigmond.

A 17. század eleje válságos időszak Sülelmed és környéke életében,  ütközőzóna a török és Habsburg birodalom között. A lakosság száma csökken, sok a puszta telek. 1601-ben Basta seregei felperzselik. A század vége felé, 1682-ben a németek ismét feldúlják. Ilyen sorsra jut még tíz szomszédos falu is. A két évszám közötti időszak a virágzó fejlődés időszaka.

A jobbágykötelezettségek maradnak, sőt növekednek. A hűbérúr, hogy növelje jövedelmét, megadóztatja a kocsmajogot, a malomvámot, a hidasjáratot, ráteszi kezét a legelőre, az erdőre és állandóan növeli allodiális területeit. Ez a kötelezettségek gyarapodását eredményezi.

1715-ben Sülelmeden nem végzik el az összeírást, a falu ellenszegül. 1720-ban 23 adózót írnak össze, ebból 3 nemes, 10 jobbágy és 10 zsellér (13 magyar és 10 román). A falu mezőgazdasági területe 191,5 köblös szántó és 113 kaszás rét. Sok a szökött jobbágy.

A 18. század végi urbáriumok védelmükbe veszik az adóalanyt, szabályozzák a robotnapok számát a jobbágy és hűbérúr között (1747,1769). Bizonyos szolgáltatások végrehajtásába a hűbérúr bevonja a jobbágyfeleségeket is. Ilyen pl. a szövés-fonás.

A 18. századtól Sülelmed fontos vásártartó hely. A Cikói szoros környékén elterülő Szamos menti települések árucseréje történik itt.

A 19. század elején újabb összeírás, újabb kísérlet történik az úrbérviszonyok szabályozására. Az 1819-1820-as Cziráky-féle összeírás szerint Sülelmeden 37 jobbágyot és 3 zsellért, 1831-ben már 43 jobbágyot és 10 zsellért írnak össze. A megművelt terület 1820-ban 272, rét 70 kat. hold.

A lakosság alapfoglalkozása továbbra is a mezőgazdaság marad. Fontos kiemelni az udvartelkiek jelentős számát, akik a nemesi családoknál végeztek különböző szolgáltatásokat.

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a századfordulóig a mezőgazdaság jelentős fejlődésen, átalakuláson megy át. 1897-ben Sülelmednek 103 gazdasága van, 1876 hold mezőgazdasági területe, amiből 933 szántó, 368 legelő, 7 kert, 141 erdő. A fenti földterületből 1304 holdat bérelnek. Főbb birtokosok: gr. Károlyi Sándor és Péchy István (még 5 helységben van birtokuk). Legfőbb bérlő Récsei Lajos. A főbb birtokosok már mezőgazdasági gépeket is használnak, sőt 21 fizetett munkást is alkalmaznak. A századfordulón Sülelmed a környék központja.

Jelentősek műhelyei, nő az ipari tevékenység részaránya. Igen jelentős a Zsibó-Nagybánya és Sülelmed-Szilágycseh vasútvonalak használatba adása 1899-ben. Sülelmed kisebb vasúti csomóponttá alakul. Ez hozzájárul a kereskedelmi-ipari tevékenység bővüléséhez. Fejlődik a közszolgáltatás: posta, távíró stb.

A lakosság száma jelentősen növekszik: 1869-ben 555, 1880-ban 611, 1890-ben 734 lakos (168 magyar, 468 román, 98 zsidó). Feljegyeznek 127 házat és 103 gazdaságot.

Az 1900-as népszámlálás adatai szerint Sülelmednek 783 lakosa van, anyanyelv szerint: 534 román és 247 magyar (a zsidó nemzetiség is ide sorolta magát); vallási megosztottság szerint 526 görög katolikus, 116 református, 106 izraelita, 32 római katolikus. A faluban 167 ház található. Területe 1852 kat. hold.

1921-ben kiosztják Károlyi László birtokait, valamint a Károlyi, Récsei, Wesselényi Róza és Degenfeld Mária cikói, illetve kelencei erdőit a sülelmedieknek. Az erdők az 1919-1920-as évek ellenőrizetlen favágásai miatt igen sok kárt szenvedtek.

A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés tesz jelentős lépéseket: 1937-ben gyógynövény-, gyümölcs- és gombaszárítót, 1938-ban zsidó vállalkozók üveggyárat alapítanak, amelyben a munkások száma 1940-re elérte a 65-öt; Soós Károly gáttert és malmot épít, amit az akkori idők legjobb malmai között tartanak számon.

1920-ban Sülelmeden 851 lakos él (603 román, 145 magyar, 102 zsidó, 1 más, a faluban 183 ház található; területe 1874 kat. hold), 1930-ban az 1032 lakosból 715 román, 192 magyar, 116 zsidó, 9 más nemzetiségű.

A második világháború alatt Topsany Endre, református lelkipásztor állást foglal a zsidóüldözés ellen, a békés együttélést szorgalmazza. 21 embert soroznak be és küldenek a frontra. A háború végén felrobbantják a Szamoson lévő hidat.

1945-ben kiosztják Récsei Lajos és Péchy Ferenc birtokait, majd államosítják Soós malmát, Sülelmed is átéli és megéli a kommunista diktatúra évtizedeit. Erősödik ezekben az években a mezővárosi jellege is: beton félkész termékeket gyártó üzem, lenfeldolgozó, üveggyár épül.

A sülelmedi oktatást először a 18. században említik. A görög katolikusok felekezeti oktatást szerveztek itt, amely 1912-ig állt fenn. 1895-ben megszervezik az állami oktatást, amely 1913-ra két tanerős és 2 tanteremben folyik az oktatás.

A jelenlegi iskolaépület építését 1919-ben kezdték, 1926-ban bővítették. Ezek a bővítések a II. világháború utáni években folytatódtak. 1935-ben építik az óvodát. A reformátusok 1932. október 30-án új felekezeti iskolát szentelnek fel, Tapsony Endre református lelkipásztor jóvoltából, aki kultúrestélyek szervezésével biztosította az építéshez szükséges pénzalapokat. Ma az épületet, amelyet elvettek az egyháztól, iskolaműhelyként használja az állami oktatás.
Jelenleg Sülelmeden Ipari Iskolacsoport bentlakással.

Hivatkozások

Források

Vicsai János: Sülelmed, 469-473. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Sülelmedi református templom
A reformáció Sülelmeden korán elterjedt, évszázadokra teljesen kiszorítva a katolikus vallást.
Sülelmedi római katolikus templom
A római katolikusok az 1940-es évek elején építettek templomot és parókiát.
Sülelmedi Szent Arkanygalok ortodox templom
Sülelmedi Szent Arkanygalok ortodox templom A volt görög katolikusok (ma ortodoxok) fatemploma 1720-ban épült.

Sülelmed (Ulmeni)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.