Szilágyballa (Borla)

A Hatló határrészben végzett ásatások során is neolitikum kori településre találtak. 1957 tavaszán Hegyi Péter református lelkipásztor a parókia kertjében egy obszidián darabot talált, valamint olyan cserépedény darabokat, amelyek a neolitikumból származnak.

A falu Szilágy megye északnyugati részén fekszik, átszeli a Zilah-patak és a Zsibó-Nagykároly vasútvonal, valamint a Zilah-Szatmárnémeti közötti műút. A megyeközponttól kb. 15 km a távolság.

Etimológiája

A középori oklevelek először 1341-ben említik Barla néven, ezután 1760-62 körül Ballá, 1854-ben Ballá, Borla és 1913-ban Szilágyballa néven szerepel. Ez utóbbi nevét a falu a vasút építésekor kapta. A falu nevével kapcsolatban ma is él egy legenda, miszerint a falu neve a barlang szóból eredne, ahová valamikor a falu lakosai ide menekültek a tatárok elől.

Története

Szilágyballa határában előkerült régi tárgyak, régészeti adatok igazolják, hogy Ballá egyike a legrégebbi településeknek. A régészeti ásatások során a következő tárgyak kerültek felszínre: egy 17 cm hosszú kőbalta, homokkőből készült karperec, egy bronzból készült balta, több bronzkori véső (Roska 1942.206, 272).

A fenti dokumentumban még említés történik arról, hogy a falu déli határában, a Kisrét nevű határrészen egy dombvonulat figyelhető meg, egyes régészek római eredetűnek vélték. A népi hagyomány szerint viszont ez a vonulat vízgyűjtésre szolgált, e határrészen nagy uradalmi halastó volt, innen szállították a halat a somlyói Báthory-várba.

1450 körül Ballá a váradi püspök, Vitéz János tulajdona volt, aki részt vett Hunyadi János oldalán a nándorfehérvári ütközetben. Itt őt a törökök elfogták. Ezt megtudva, a falut a Bánffy család veszi birtokba, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal birtokolja is a 20. század elejéig.

Az első demográfiai adatok 1553-ból valók, amikor 12 és fél jobbágykaput, 14 szegényt, 7 cselédet és 5 új házat jegyeznek fel. Figyelembe véve, hogy egy családban kb. 4-6 személy volt, egy kapuhoz pedig 4 család tartozott, akkor 1553-ban a faluban kb. 250 lakos élt.

Népességi adataink vannak még 1715-ból, amikor 2 nemes, 19 jobbágy, 12 zsellér, összesen 306 személy élt a faluban. Ebben az időben a falu egyszerre több birtokos kezében volt, lakosa 1785-ben röghöz kötött jobbágyok, szabadon költözködő jobbágyok, telkes és telek nélküli zsellérek. Ekkor Bánffy György jobbágyainak 3 robotnapot kellett teljesíteniük, Teleki Ádám jobbágyai viszont a szőlőmunkálatokat kellett elvégezzék, míg felföldi Bideskúti Zsigmond jobbágyai megválthatták a robotnapot 6 forintért.

Az 1800-as évek közepétől megkezdődik a Haraklány-Sarmaság kövezett út, valamint a Zsibó-Nagykároly vasútvonal építése, a falu kikerül addigi elszigeteltségéből és egyre nő a lakosainak száma. 1847-ben 643, míg 1890-ben már 1095 lakosa van a falunak, magyar 1053, román 42, református 1032, római katolikus 10, görög katolikus 42, izraelita 11.

A lakosság lélekszáma további években is növekvő tendenciát mutat: 1956-ban 1400, 1977-ben 1514, 1992-ben Baliának 1635 lakosa van, ebből 1451 magyar, 171 cigány és 13 román anyanyelvű, református 1248, baptista 288, ortodox 89 (romák), római katolikus 4, görög katolikus 6 személy.

A falu lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott, ami a fő jövedelemforrás. Az 1890-es évek filoxérajárványa szinte teljesen kipusztította a szőlőt a ballai határban is, az 1900-as évek elejétől csak szívós munkával sikerült újratelepíteni.

A régebbi időkben a faluban a házakat nagyobbrészt vályogból építették, szalmával és zsindellyel fedték, alapnak pedig goroszlói követ használtak.

1913. június 18-án a Zilah-patak megáradt és 57 házat s számos melléképületet döntött le az árvíz. A Zilah-patak áradásai a későbbi években is tetemes károkat okoztak a falunak. A patak medrének szabályozása, valamint a rajta áthaladó híd megemelése csak állami támogatással oldódott meg a 70-es évek végére.

Szilágyballa jelenéhez tartozik, hogy 1991-ben, miután visszakapták földjeiket, szőlőseiket, a ballaiak az egyengazdálkodás útjara léptek, még családi társulások sem alakultak. Kevés a parlagon hagyott föld vagy gondozatlan szőlőterület.

Közigazgatásilag 1968 óta Baksa községhez tartozik, azelőtt községközpont volt.

Hivatkozások

Források

Boné Vilmos: Szilágyballa, 485-489. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Szilágyballa református temploma
1556-ban térhettek a ballaiak református hitre, amikor Szegedi Lajos református prédikátor a környéket a reformáció híveivé tette.

Szilágyballa (Borla)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.