Szilágyborzás (Bozieş)

Szilágyborzás Szilágysomlyótól DNY-ra, a Gyümölcsénesi- és a Halmosdi-pa-tak által közrefogott termékeny ártéren fekvő település.

Közigazgatásilag Szilágynagyfaluhoz tartozik, Szilágybagostól alig 1 km választja el.

Etimológiája

A szájhagyomány szerint régi neve Bodzia, Bodzás, mely minden bizonnyal bodzával benőtt helyet jelent. A falu mellett folyó Berettyót ma is többnyire bodzás és égerfás-ligetes erdők kísérik.

Egy régi írás szerint egy Borzási nevű ember kapta a területet ajándékul az akkori fejedelemtől. A fejedelem mondotta említett választott emberének: „Menj a jó Berekbe a Bodza közé, irts magadnak helyet és telepedj oda". Petri Mór is a bodzától eredezteti nevét.

Története

Borzas a 11. századbeli Necoportól és Mezdától leszármazó, mai ejtéssel Napkor Meszte nemzetség lakhelye volt. Mesztének I. László király krasznavári civisséget adott, de nem fogadta el, hanem kérte, hogy tizedet ne kelljen adnia.

A királytól egy bizonyos Gemelchen nevű földet - amit más néven Bodziának hívnak - kapott. A földet a nemzetség utódai még sokáig bírták. 1341-ben még Napakur volt Borzas nemesi jogú birtokosa. A nemzetség földje a bölények síksága, a Bölénymező volt, amely arra utal, hogy a nemzetség foglalkozása a királyi házat, közelebbről a Váradon székelő hercegséget volt hivatott vadásztermékekkel ellátni.

Valamikor Borzas határában tölgyerdők voltak, s hogy a nép letelepedhessen, irtani kellett, Borzas tehát irtásfalu. A falu 1604 kataszteri hold területen fekszik.

Eredetileg tehát Borzas ősi településmagja valahol a mai Gyümölcsénes helyén lehetett, és a falu lakossága csak később költözött jelenlegi helyére.

A falu eredeti helyére már a 14. század elején vlachokat telepítettek. A letelepült románság hozta létre Ellyüs, Halmosd és részben Gyümölcsénes nevű falut, ez idő tájt vált ki határából Detreháza, Detrehem is.

A falu első okleveles említése 1342-ből való (Bozyas), majd 1485-ben Bozzyas néven ismeretes, 1531-ben mint villa Bozzás szerepel. Mai neve - Borzas - a 18. század 60-as évei óta használatos, 1913-ban pedig Szilágyborzásként jelenik meg a helységnévtárban.

A már említett Napkor nemzetségen kívül birtokosa volt még a Bozziasi család, fénykorát a 15. század végén éri el. 1553-ban mindössze két kapu után adóztak meg. A Pragmatica Sanctio korában Borzason 12 háztartást jegyeztek, melyből jobbágy 6, zsellér szintén 6 volt. 1715-ben a 108 főt kitevő népessége színtiszta magyar. Az első román családok betelepülése a 18. század második évtizedében történt. Ekkor számuk eléri a 9 főt.

A reformáció itteni térhódítására vonatkozólag adatokkal nem rendelkezünk. Annyi azonban ismeretes, hogy előtte Borzasra a nagyfalusi pálosok szolgáltak be.

Borzas nem volt kurialista falu, habár társadalmát jelentős számú nemes alkotta. Az 1808-as Összeírás szerint a faluban 34 nemes család élt, de telke volt itt a kincstárnak is.

Tanulságos következtetést vonhatunk le az 1847. évi Nagyváradi Névkönyv demográfiai adataiból. A 384 főt kitevő összlakosság 44%-a görög katolikus, azaz a lakosság közel fele román, 56%-a pedig református. Az 1910. évi népszámlálás szerint az arány a következőképpen módosult: összlakosságának (531) 22%-a görög katolikus, 75%-a református, míg 1941-ben, amikor népessége több mint 600 fő, görög katolikus 16,9%, református 75,5% és egyéb 7,6%. Baptistákat Borzason először az 1941. évi népszámlálás említ, ekkor számuk 22.

Az 1992. január 5-i népszámláláskor Borzason mindössze 352 lelket találtak, melyből 315 magyar (89,5%) és 37 (10,5%) román. A nagyfokú elvándorlás főleg a román lakosságot érintette, de a jelenség számottevő volt a magyarok körében is. Az elvándorlás a fiatalabb generációra volt jellemző. Szilágyborzás öregedő falu.

Hivatkozások

Források

Major Miklós: Szilágyborzás, 490-491. old., In.: Szilágysági magyarok, Kiterion, 1999.

Forster Gyula szerk.:  Magyarország műemlékei, 1905

Györffy György: Krasznavármegye

Épített örökség

Szilágyborzás református temploma
Szilágyborzás református temploma Eredetileg ferencesrendi templom, a Barát réten állt.
Szilágyborzas görög katolikus temploma
A görög katolikusok fatemploma 1781-ben épült.

Szilágyborzás (Bozieş)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.