Szilágyerked (Archid)

Szilágyerked (Archid)

Közepes nagyságú magyar település Zilahtól északnyugatra. Zilahtól 25 km-re fekszik, Kusaly községhez tartozik.

 Megközelíthető a Zilah-Szatmár főútról letérve, a 11-es km után a goroszlói vasútállomásnál jobbra, áthaladva Goroszlón és Kusalyon.

Etimológiája

Neve Kiss Lajos szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az Erk főnév személynevet és családnevet is jelent, az ótörökben erő, hatalom a jelentése. Petri Mór az erek szóból származtatja.

Története

Szilágyerked első írásos említése 1368-ból való, amikor Kirva határát kijárták. Az írásos források eltérnek annak vonatkozásában, hogy mikor kerültek a kusalyi Jakcsok birtokába.

Csánki Dezső szerint 1475-ben, de ismeretes Zsigmond királynak 1423-ban kelt rendelete is, amelyben megparancsolja a váradi káptalannak, hogy Erked birtokába iktassa be a kusalyi Jakcs György fiait, Dénes papot, Jánost és feleségét, Annát, meg az ő gyerekeiket, Lászlót és Györgyöt.

A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei nyolc bejegyzést tartalmaznak. 1461. március 23-án kusalyi Jakcs Péter erkedi birtokrészét 300 aranyforintban elzálogosítja familiárisának, Horváth Antalnak, majd 1466-ban újabb peres ügy kapcsán értesülünk a lelei Kaplyan testvérek, az ugyancsak lelei Kakas Gergely, a vérvölgyi Antal, a sándorházi Tolvaj Benedek és testvére, Albert kiegyezéséről a Medvestelek nevű erdő és kaszáló feletti vitájukban.

1519. április 11-én bizonyos erkedi Bozzási György kölcsön adott 500 forintot losonci Bánffy Lászlónak Anna lánya menyegzője alkalmával, és zálogként lekötötte annak 13 birtokbeli részét Kraszna megyében, majd még ugyanebben az évben a birtokokat minden tartozékával megkapja Bozzási György és testvére. Birtokai voltak itt még a sámsoni Körösi Lászlónak, Pázmány Péternek, majd 1540-től menyői Deésházi Lajosnak.

Báthory István 1584-es adományozó levele előtt Erked Hadad várához tartozott. Későbbi történelme megegyezik a többi adománylevélben foglalt falvakéval, tehát szinte háromszáz évig Wesselényi-birtok volt.

A lakosság számát tekintve Erked mindig a kicsi települések közé tartozott. A Jakcsok korában is csak 4-5 porta után adóztak, ami kevesebb, mint 100 lélek. 1715-ben 54 magyar lakott itt, 1847-ben 130, 1890-ben 536, 1911-ben 584, 1924-ben 481, 1970-ben 520, az 1992-es népszámlálás szerint 580.

Az első világháború után Kusaly községhez tartozott ugyan, de a postahivatal Diósadon működött.

Hivatkozások

Források

Sípos László: Szilágyerked, 492-495. old., in.: Szilágysági magarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Szilágyerked református temploma
Szilágyerked református temploma Bunyitai Vince említi, hogy Erkednek 1470 körül volt egy fakápolnája. Evangéliumi református egyháza mindjárt a reformáció után keletkezett.

Egyéb kapcsolat adatok

Szilágyerked (Archid)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.