Szilágylompért (Lompirt)

Szilágylompért (Lompirt)

A lompértiak büszkék arra, hogy Ady Endre sokszor megfordult gyermekkorában falujukban.

 Megtehette, mert nagyszülei, Ady Dániel és felesége itt éltek egykoron, itt gyermekeskedett édesapja, itt élte le életét Ady Julianna, a szeretett nagynéni, akinél gyakran megfordult a költő is.

Szilágy megye északnyugati részén fekszik, határát a Zilah-patak szeli át, 1 km-re a helységtől található a Zsibó-Nagykároly vasútvonal. Három kilométerre van a községközponttól, Sarmaságtól.
 

Etimológiája

Eredetét tekintve a helység neve a német Lambert személynévből származtatható.

Története

A középkori oklevelek először 1321-ben említik Lompérth néven, 1331-ben possessium Lomperthi elnevezéssel fordul elő. A falu határában lévő birtokot Farkas fia Tamás visszaszármaztatta Darai Tamás fiainak: Petőnek és Tamásnak.

1416-ban Lompért, 1733-ban Lomperd néven említtetik. Kraszna vármegyei helység, de 1611-ben Közép-Szolnok vármegyéhez tartozik. Középkori története bővelkedik eseményekben.

1416. május 16-án keltezett oklevél szerint Lompért birtokot Báthory György és Ilosvai István fiai között osztották fel. 1446 előtt a birtok már úgy szerepel, mint kusalyi Jakcs László tulajdona, aki Ilosvai György gyámja.

1446-ban a birtok Hunyadi János nevével hozható kapcsolatba, majd fia, Mátyás király parancsára 1475-ben Gilbert Miklósnak ítélték oda Szakács Istvánnal, fiával Jeromossal, lányaival Krisztinával és Katalinnal szemben.

Ezt megelőzően 1479 és 1486 között birtoktulajdonjog ügyben Majádi István és Körösi Zsigmond pereskedtek egymással. 1503-1519-ben a lompérti földek fő birtokosai: Borzási László, Ilosvai Mihály, Drágffy János és Guthi Ferenc. Ez utóbbi összetűzésbe kerül Majádi Jánossal és ebből hosszú, értelmetlen per lett.

A mohácsi katasztrófa előtt nem sokkal II. Lajos király Buda várában kelt privilegiális levelében Lompértot az ott régóta szokásos vámszedési joggal újra a Majádi családnak adományozta. A vámszedési jogot hosszú ideig az Ilosvai, Majádi és Dobai családok élvezték.

1583. május 9-én a lengyelországi Krakkóban kelt adománylevélben e vidék legnagyobb szülöttje somlyai Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király Lompért egyik részjószágát minden hozzátartozóval s a benne gyakorolt jogokkal együtt ilosvai Cseh Miklósnak és utódainak adományozza érdemei elismeréséül.

1618-ban Bethlen Gábor Bogdáni Ferencnek adományoz birtokot. 1620 után a korabeli oklevelek több birtokost említenek: a Majádi, Dobai, Boér, Pogány és Gencsi családokat. A Gyulafehérvárt keltezett 1643. áprilisi oklevél szerint ez időben Lompértnak nem volt szőlőművelésre alkalmas területe, ezért azt a jogot kapta, hogy a helységgel szemben, a Zilah-patakon túli dombon lakosai szőlőt telepíthessenek, s meghatározatlan időre felmentést kaptak a tized fizetése alól.

Valószínű, hogy iskolája már 1775-ben létezett, Báthori Porzsolt Sámuel tiszteletes idején, mint refomátus felekezeti iskola. 1824-ben Kiss Bálint tanítót említették. 1903-ig a lompérti iskola az egyház és a falubeli lakosság támogatásával működött, utána átvette az állam. 1903-ban az I-IV. osztályba 56 gyermek járt, de a tanévet csak 16-an fejezték be.

Papp Géza volt az állami elemi iskola első tanítója. 1920-ban a faluban létrehozták a román tagozatot, az I. osztályba különbözőkorú gyerekeket írtak be. 1950-ben a tanügyi reform következtében Lompérton megszüntették a felső tagozatot, de 1962 után újraindították román és magyar tagozattal. Krónikus tanárhiánnyal küszködött már akkor is.

Joikits Attila szilágy somlyói történelemtanár úgy emlékszik vissza ezekre a pályakezdő lompérti évekre, hogy szinte mindent tanított.
1967-ben megszüntették a magyar felső tagozatot, így a lompérti magyar gyermekek V. osztálytól román nyelven folytathatták tanulmányaikat. 1990-ben újraalakult a magyar tagozat, sajnos már csökkent létszámmal (60 körül).

A lakosság létszáma a 19. század közepétől növekvő tendenciát mutat. 1847-ben 671 lakosa volt, ebből római katolikus 10, görög katolikus 182, református 474, izraelita 5.1890-ben: 704, 442 magyar, 240 román, 20 cigány, 2 német.

1920-ban Lompért a szilágysomlyói járáshoz tartozott, a jegyzőség Selymesilosván volt. A lakosság száma 817, ebből magyar 574, román 234, zsidó 9.

A második világháború után az erőszakos kolhozosítás Lompértot sem kerülte el. 1961 végére alakították meg, s egyesült az ilosvaival, 1990-ig egyetlen téesz volt.

Hivatkozások

Források

Szilágylompért, szerk. Szőnyi Levente,2009, Color Print Nyomda, Zilah

Horváth József: Szilágylompért, 509-513. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Szilágylompért református temploma
Szilágylompért református temploma Temploma a helység régi temetője helyén épült 1500 körül.
Séra-kúria és Ady márványasztala
Séra-kúria és Ady márványasztala

Egyéb kapcsolat adatok

Szilágylompért (Lompirt)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.