Szilágysámson (Şamşud)

Szilágysámson (Şamşud)

Jellegzetes szilágysági, illetve tövisháti település az Árpád-korból.

Fekvése már-már festői, két szemben álló dombon, egy völgykatlanban, mely nyugatra a Mázsa-patak mentén nyitott. Elérhető a Zilah-Szatmár E81-es főútról Ököritó előtt jobbra fordulva a 20. km-nél, kb. 8-10 km-re a letérőtől. Mintegy 1200-an lakják, magyarok, románok és romák. 

Etimológiája

A falu neve Kiss Lajos szerint a puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Petri Mór szerint nevének változatai: Sámson (1366), Sampson, Sampsond (1430), Sámson (1451), Sámsond (1480), Samsion (1549). A mai nyelvhasználatban Sámsont mondunk és írunk, de a népi kiejtésben gyakori a sámsomiak, a sámsomi ember kifejezés. 

Története

Szilágysámson első említése 1366-ból való, amikor I. Nagy Lajos király Sámsoni Péter birtokát (nem lévén utódja) a kusalyi Jakcs mesternek ajándékozza.

A sámsoni szántóföldeket, szőlőket, kaszálókat, erdőket birtokolták a kusalyi Jakcsok, a sámsoni Körösiek, a Sarmaságiak, a Sándorháziak, majd az 1600-as évektől a Wesselényiek.

A Körösi családot 1451. március 15-én iktatják be Sámson birtokaiba. E család perel a Sarmaságiakkal, sőt a kövesdi Kemény famíliával is.

1626-ban Kraszna vármegyéhez tartozott és ennek kincstára publikáltatni akarta a birtokot, végül a Körösi család özvegyei és leszármazottai megnyerték a pert.

A falu lakossága 1715-ben 72, 1720-ban 171, 1847-ben 1039, 1869-ben 1226, 1890-ben 1150, 1977-ben Mocsolyával együtt 1988, 1992-ben 1207 fő (1006 református, 120 baptista, 51 roma, 30 ortodox).

Nagy múltú a sámsoni felekezeti és állami oktatás is. A felekezeti oktatás már az 1700-as évek elejétől működött, s a rektor létezéséről is 1784-ben már van adat. 1895-ben három tanerős állami oktatást szerveztek, s ugyanekkor falusi mintaóvodát. A két világháború között is működött általános iskola, akkoriban hatosztályos, a tanügyi reform (1948) bevezetése után rövid időre megszervezik a hétosztályos iskolai oktatást, majd a nyolcosztályost.

A sámsoniak elvándorlása korán megkezdődött, ezért az ifjúsági demográfiai csúcs elmaradt a szomszédos falvakétól, de az elemi iskolai osztályokban mindig volt elég tanuló.
A szilágysámsoni határ alkalmas szólő- és gyümölcstermesztésre. Ezt az egykori szocialista mezőgazdasági vezetők is felismerték, betelepítvén a déli oldalt oltott szőlővel, egy olyan faluban, ahol a szőlőtermesztési kultúra amúgy is igen magas.

A tövisháti falvak közül itt a legegységesebb a pincekultúra, legváltozatosabbak a szőlőfajták, s ebből következik a bor jó minősége is.

Hivatkozások

Források

Sipos László: Szilágysámson, 538-540. old., In.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Szilágysámson református temploma
Szilágysámson református temploma Eredetileg római katolikus temploma a XVI. században épült. A XVII. század elején unitárius vallású település.

Személyiségek

Szilágyi Feri bácsi, a Nótafa
Szilágyi Feri bácsi, a Nótafa
Szikszai Lajos

Népi kultúra

Szilágysámson (Şamşud)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.