Szilágyszeg (Sălăţig)

Szilágyszeg (Sălăţig)

A régi temetőben van egy négyszögű, besüllyedt, oldalra esett régi kő, tetején még 1935-ben gomb volt, felirata tréfás: „Állj meg utas, ejts könnyeket, / Mert itt nyugszom Én, / Olvasd Te, / És nyugodnál Te, / Olvasnám Én.”

Szilágyszeg községközpont a Szilágy-patak völgyében a Zilah-Nagybánya főút mellett, a megyeközponttól 29 km távolságra, Szilágycsehtől 5 km-re. Közigazgatásilag hozzá tartozik Nyírmon, Désháza, Menyő és Nagyszeg. A község összlakossága 1992-ben 3228 személy volt. Szilágyszeg alatt ömlik a Nagy-Szilágyba a Sándorházi-patak, mely még Menyőben a Szilágy-patak nevet viseli. Ezt sándorházi Szilágynak, a másikat keresztúri Szilágynak nevezik a magyarok. 

Etimológiája

A falu neve a Szilágy-patak és a szeg főnév összetétele.

Története

A falu nevének első említése 1329-ből származik Zylagzegh alakban. Majd 1334-ben Zylag, 1377-ben Scyladzeg, 1492-ben Zylagh Zeg, míg 1577-ben Szilágyszeg formában.
Szilágyszeg mint birtok vagy részbirtok, gyakran szerepelt a peres ügyek listáján, vagy az adományok között. 1329-től, amikor Szilágyszegi Miklós szerzett részbirtokot fiának a Bőnye-pusztán, aztán 1377-től, amikor Vérvölgyi János fiait: Balázst, Mátét és Bálintot iktatták be, és 1705-ig, amikor ismerjük mind a tíz nemest, kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írt ki.
A Pragmatica Sanctio korában (1720-1721) megejtett népszámlálás idején 1 magyar jobbágy, szántó 12 köblös, rét 8 kaszás szerepelt. Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben: hat főbb birtokost, három kisebb birtokost, két saját telkükön lakó egyházi adómentes nemest, egy más telkén lakó adómentes nemest, tíz saját telkükön lakó adózó nemest, nyolc más telken lakó adózó nemest, két fizetést élvező urasági tisztet említenek.
A Conscriptio Czirakyana adatai szerint 1786-ban jobbágycsaládfő 25, zsellér 33, 1831-ben 19 illetve 23, míg 1820-ban csak 17 jobbágy szerepelt.
Két fordulóban gazdálkodtak, szántó 56 2/8 katasztrális hold volt, rét 17 3/8.
1847-ben a lakosok száma 519, református 267, görög katolikus 244, római katolikus 8,1868-ban csak 126 reformá¬tus, 127 görög katolikus, 12 római katolikus, 9 mózes vallású és 3 unitárius, 1890-ben 433, 247 román, 177 magyar, 1 német, 8 egyéb, házak száma 80.1895-ben gazdaságainak száma 253, területe 2631 katasztrális hold, melyből szántó 1085, erdő 806, rét 479, legelő 171, kert 8, terméketlen 82 hold. A községnek 1900-ban 6292 korona becsértékű cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 2948 korona.
Az 1920-as román összeírás adatai szerint Szilágyszeg területe 2632 katasztrális hold, lakosainak száma 449, ebből román 265, magyar 173, zsidó 11. Az utolsó népszámlálás szerint 1992-ben a faluban 498 lakos (296 román és 202 magyar) élt.
1948-ban a felekezeti iskola megszűnik. Benkő Elek földbirtokos államosított lovardáját és gazdasági épületeit lebontották, anyagát a hétosztályos iskola s a román templom építésére használták fel. 

Elveszett értékeink:

K. Nagy Miklós birtokos telkén állatorvosi rendelő épült.

Horváth Károly földjét visszaigényelték, udvarházában orvosi rendelő van, a kert mögött visszaadták a belsőségeket és a Kocsány tagban 10 hektárt.

Hivatkozások

Források

Kovács Kuruc János: Szilágyszeg, 541-545. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Szilágyszegi református templom
Szilágyszegi református templom A falu nevének első említése 1329-ből való. Első temploma eredetileg a templomtéren állt. 1631-ben már említés van első református papjáról.

Szilágyszeg (Sălăţig)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.