Szilágyszentkirály (Sâncraiu Silvanei)

Szilágyszentkirály (Sâncraiu Silvanei)

Tyukodi Lajos bácsi mondókája: „Nagy Alföld, sokat ígér, kicsit ád, / Hortobágy, húst ígér, de sose ád, / Tövishát, nem ígér, de mindig ád!”

Szilágyszentkirály kis falu a Tekintő alatt, a Cine- és a Szilágy-patak összefolyásánál, Zilahtól északra, 19 km-re. Közigazgatásilag Debren községhez tartozik. A Zilah-Nagybánya főúttal 1 km-es hepehupás, aszfaltos út köti össze. 

Etimológiája

A hagyomány szerint az ősi falu a Láz nevű mezőrészen volt, amely hatalmas tűzvész áldozata lett, olyannyira, hogy még a kutak vize is felforrósodott, innen volna a Láz név.

A 77 éves Süle Ferenc szerint a falu elnevezése onnan származik, hogy a mai Templom-hegyen volt a Szent László-kápolna. Ezt látszik bizonyítani az új parókia építésekor, 1991-ben előkerült kőboltozatos üregek és Kis Lőrinc temetésekor, 1976-ban felszínre került nagy mennyiségű csontmaradvány.

Ez utóbbi összefüggésbe hozható a Szilágy-patak mentén fellelhető hiedelmekkel az óriásokról és bálványimádókról. Petri Mór szerint Szent István 1011-ben egyik vezérét küldte a pogány magyarok ellen a Szilágy völgyébe, aki le is verte őket.

Tinódi Lantos Sebestyén nyomdokán Budai Ézsaiás is említi a kolostort, amely a pogány magyarokra papokkal és harci népekkel őrködött, s Szentkirály nevet visel. A kolostor körül létrejött később a falu, Szentkirály. Tinódi Lantos Sebestyén szerint a kolostor még 1551-ben is létezett, amikor György barát Szentkirályig kísérte a búcsúzó Izabella királynőt és fiát, János Zsigmondot.

Nem tudni, hogy a kolostor milyen körülmények között pusztult el; köveiből csak egy keresztelő medence maradt fenn bizonyságképpen a múlt századig. A kolostor tehát az Árpád-korból származik. A település neve későbbi.

A Kolozsmonostori Konventnél már 1446-ból van egy egyezség nagydobai Chyzer Fülöp, Gáli és András között Zentkyrál (Közép-Szolnok vármegye) birtokot illetően. Névváltozatai: 1549-ben Zentkirály, 1617-ben Zentkjral, 1670-1672-ben már a ma használt formában: Szilágyszentkirály.

Története

Szilágyszentkirály jelenlegi település több részre tagolódik: Alszeg, Felszeg, Pap-domb, Központ és Szurdék.
A Petri Mór által is felsorolt birtokváltozásokból kitűnik, hogy Szentkirály kisnemesi település volt.

1705-ben kilenc nemest említenek. A Pragmatica Sanctio korában végzett összeírás szerint a falu kuriális nemesi község, s lakosai nem szerepelnek a lajstromokban. Ugyanúgy Szentkirály nemessége 1797-ben nem engedte magát öszszeíratni a nemesi felkeléshez szolgáló hadi segedelem megállapítására.

Ha figyelembe vesszük a falu határának méreteit, kiterjedését és azt, hogy 1805-ben már 41 a nemesek száma (adómentes 9, gyalog 5, adózó 27), bizony azok csak szegény, hétszilvafás kurtanemesek lehettek.
Ínséges évek következtek a falura aztán 1813-1817 között, a nagy éhínség és vándormozgalmak idején.

Az 1820-as Cziráky-féle összeírás adatai között sem szerepel Szentkirály neve. Lakosainak száma 1847-ben 207 fő (református 200, görög katolikus 6, római katolikus 1); 1868-ban tudunk 162 reformátusról; 1890-ben 282 a lélekszám (magyar 255, román 12, egyéb 15); házak száma 64.

Területe 1895-ben 609 kat. hold (szántó 313, erdő 145, kert 52, szőlő 50, rét 45, terméketlen 4 hold); gazdaságainak száma 155. A századfordulón a falunak 414 korona cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 929 korona 6 fillér.

Az 1920-as román népszámlálás szerint: összlakosság 230 személy, ebből román 15, magyar 211, egyéb 4 fő. 1948-ban 318, 1966-ban 333, 1976-ban 250 és 1992-ben 184 személy (ebből 180 magyar, 4 román).

Az utolsó földbirtokost, Visky Pétert, 1946-ban Désre kényszerítették lakni. Az ő uradalmán található Debrenben az iskola és a kultúrház. Visky Péter lánya, Jánosi Mária jelentkezett és visszaigényelt 10 hektárt az atyai jussból.

Az oktatás kezdetére biztos adat nincs. Bizonyosan régi, felekezeti iskolája lehetett, hisz 1844-ben Szentkirályi Sámuel tanító neve szerepel. 1873-ban a szentkirályi felekezeti iskola megszűnt, községivé alakult, az egyház az iskolaépületen, telken, 400 négyszögölnyi veteményes kerten kívül még 55 forint 55 krajcár értékű kepével és 3 öl havi fával járul Nagy György községi tanító és kántor lévita fizetéséhez.

1904. december l-jén a községi elemi népiskola állami lesz, de a kinevezett tanító kántori teendőket is végez helyben és Debrenben. Az állami iskola épülete romos lévén 1939-ben lebontották, amikor a már említett, 1903-ban épített parókiát iskolává alakították; 1967-ben bevezették a villanyvilágítást. 

Hivatkozások

Források

Kovács Kuruc János: Szilágyszentkirály, 546-550. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.

Épített örökség

Szilágyszentkirályi református templom
Szilágyszentkirályi református templom Első temploma gót stílusú római katolikus templom, körülbelül a XVI. század elején épült. A falu lakosságának áttérése után átalakítják a tempomot.
Szilágyszentkirályi katolikus templom
Szilágyszentkirályi katolikus templom 1937-ben a görcsöni báró segédletével kicsiny katolikus templomot emeltek az állami iskolával szemben.
Szilágyszentkirályi baptista imaház

Szilágyszentkirály (Sâncraiu Silvanei)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.