Szilágyszér (Ser)

Szilágyszér (Ser)

Bogdánd községhez tartozó település, zömében magyarok lakják.

Megközelíthető Bogdánd felől a 196-os megyei útról, Bogdánd kijáratánál Szilágycseh irányába, mintegy 3 km köves úton. Házainak száma 357, ebből 11 áll üresen.

Etimológiája

A neve a szer régi: sor, házsor, falurész, közös származású embercsoport (nagycsalád, nemzetség, had) településhelye, összetartozó házcsoport főnévből ered. Bogdándon kívül közvetlen szomszédai a Tövisháton: Sámson, Erked, Kövesd, Hadadnádasd.

Petri Mór szerint nevének változatai: Zeertelek (1349), Zeer (1423), Zerthelek (1461), Zeel (1475), Szér (1494), Seel (1549), Zer (Szeer 1570), Szer (1577), Széer (1797).

A település feltételezhetően nem mindig ezen a helyen állt, Sámson és Szér között ma is van Szértelek nevű szántó, s még a legutóbbi időkig szilvafák szegélyezték. A köztudatban él egy olyan változat, miszerint az Öszvék nevű határrészről települtek (menekültek) ide az utolsó tatárjárás idején.

Története

Történelme hasonló Bogdánd, Korond, Nádasd, Hadad falvakéhoz, de földrajzi fekvésénél fogva vannak eltérések a birtoklásában. Bár a kusalyi várhoz tartozott, volt itt tulajdona a Sarmasági testvéreknek, a sámsoni Körösi családnak, panaszi Pázmány Péternek, Matuznai Györgynek, a kusalyi Jakcsoknak, sőt a bélteki Drágffyaknak is, és természetesen a Wesselényiek voltak leghosszabb ideig a földbirtokosok.

Lakosságának száma 1715-ben 108, 1720-ban 162 (135 magyar, 27 román), 1847-ben 849 (698 református, 143 román), 1890-ben 822 (725, ül. 90), 1911-ben 977,1920-ban 834 (744 református, 90 görög katolikus), 1992-ben 899 (856 magyar, 41 román). Demográfiai csúcs az 1975-ös esztendő, amikor a lakosság létszáma meghaladta a 1150 főt.

A református egyház levéltárában található jegyzőkönyvek szerint 1840-ben már működött felekezeti oktatás. Az 1842-es költségvetés szerint 20 Ft-ot adtak a zilahi gimnázium számára, és 50 Ft-ért takarították a rektori házat (Farkas Antal segédlelkész bejegyzései). Az 1961/62-es tanévben szervezték meg az V-VII. osztályt, azelőtt Bogdándon vagy Hadadban jártak a szeri gyerekek.
 

Hivatkozások

Források

Szilágysági magyarok, szerk. Szabó Zsolt, Kriterion, Bukarest, 1999.

Épített örökség

Szilágyszér református temploma
Szilágyszér református temploma Bunyitai Vince szerint Szernek az 1470-es években kéttornyos kőtemploma volt.

Szilágyszér (Ser)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.