Szilágyújlak (Someş-Uileac)

Szilágyújlak (Someş-Uileac)

Szilágyújlak a Szilágysági dombok egyik völgykatlanába települt, megközelítőleg 10 km-re Szilágycsehtől északra. A völgykatlan kelet felé kinyílik a Szamos irányába, a Patak mentén, levezetve a falut körülvevő dombok vizét.

Etimológiája

Fontosabb névváltozatai: 1383-ban Újlak, 1423 - Vylah, 1461 - Wylah, 1620-ban Zamoscenlah, 1629 Zamosújlak, 1797 Samos Újlak, Szilágyújlak.

Története

A településről az első írásos feljegyzés 1383-ból származik, amikor Újlak-Hadad-Nádasd-Bogdánd-Korond határjárásnál említik. 1387-ben magyar falu az Aranyosvár tartozéka.

1423-ban a kusalyi Jakcs család birtokaként említik. Az újlaki birtok a Jakcsok és Drágffyak között a 15. és 16. században többször is gazdát cserélt, majd később Báthory Györgyhöz került. 1564-ben már Hadad várához tartozik, a 17. században Wesselényi István is birtokolja.

A 15. században 17 kapu után adóznak az újlaki jobbágyok, felmentenek 2 bírót, 6 szegényt, 7 új és egy leégett házat. 1715-ben összeírnak Újlakon 14 háztartást, mind magyar. Népessége 126 lélek, magyar mind.

A falu elrománosodása a 18. században kezdődik. Már 1720-ban 180 lakosból 144 magyar, 36 román. Az összeírt 20 háztartásból (12 jobbágy, 8 zsellér) 16 magyar és 4 román.

A török világ utolsó évtizedeiben, majd a török-német és a kuruc-labanc összetűzések szétzüllesztik a lakosságot. A földesurak az olcsó román munkaerőt Moldvából hozták be. 1716-ban települt újra az Újlaktól keletre fekvő Vicsa kisközség is, amely 1682-ben teljesen elpusztult.

Szilágyújlak a következő évszázadokban egyre inkább román jellegű, a magyar etnikum háttérbe szorul. 1890-ben a településen 636 lakosból 58 magyar, 575 román és 3 más, 1 római katolikus, 577 görög katolikus, 45 református, 13 izraelita. A faluban található 139 ház és 140 gazdaság. 1900-ban a falunak 657 lakosából 47 magyar, 598 román, 12 egyéb. Összeírtak 154 házat, területe 2507 kat. hold.

Az első világháború után 1920-ban a lakosság nemzetiségi összetétele: 760 román, 36 magyar, 35 zsidó, 176 háza van. Közigazgatásilag Bősházához tartozott. A termőterület nagyobb a környező falvakénál. Az 1930-as népszámlálás Újlakon 849 lakost írt össze, ebből 803 román, 34 magyar, 12 zsidó, házainak száma 192. A 1992 népszámlálás adatai szerint a faluban 997 lakos élt, 29 magyar és 968 román.

A múlt században az újlaki magyaroknak saját iskolájuk volt. Az egytantermes iskola a papilak egyik szobájában működött 1897-ben. Az iskolában lévita tanítók tanítottak. 1923-ig Nagy Dániel volt a tanító. Ekkor tanköteles nem lévén, távozott - jegyzi az Aranykönyv. A magyar oktatást azóta sem szervezték újra.

A kommunizmus éveiben egy ideig községközpont volt a megyésítésig, aztán egyre inkább elszigetelődik. A helynevek többsége mindmáig magyar eredetű: Hólyagos, Cserga, Halastó, Merház, Dombok, Balog-kút, Szőlőalja, Rit, Bodáva, Csargó, Hatvan, Bandó-hegy stb.
A falu fontosabb családnevei a magyarság körében a Püspöki, László, Vicsai, a románoknál Oros, Iveges, Matei, Dávid.
 

Hivatkozások

Források

Vicsai János: Szilágyújlak, in.: Szilágysági magyarok, szerk. Szabó Zsolt, Kriterion, Bukarest, 1999.

Épített örökség

Szilágyújlak református temploma
Szilágyújlak református temploma Az újlaki magyarság református hitre való térítésének időpontja ismeretlen.

Szilágyújlak (Someş-Uileac)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.