Varsolc (Vârşolţ)

Varsolc (Vârşolţ)

Varsolc a Nagyváradot Zilahhal összekötő forgalmas út mentén, a Kraszna teraszokkal kísért termékeny völgysíkján fekszik.

A Csúcsa irányából, a Meszesi hágón át érkező út pedig a falu belterületén kapcsolódik a megye székhelyére vezető úthoz. Keletről a falut a Varga-domb (328 m), a Kerek-hegy (361 m) és a Baglyas (332 m) nevű, szőlővel beültetett dombsor szegélyezi. A Varsókból, Krasznarécséből és Kisrécséből álló falucsoport közigazgatási központja 2651 lakossal, melynek 66,5%-a a községközpontban él.

Etimológiája

Varsolc neve a magyar varsa szóból ered. Varsa szavunk talán ó-orosz eredetű, de a honfoglalás után átkerülhetett más szláv népek nyelvéből is. A varsa ősi formája a vízbe helyezett rőzseköteg. Valószínű, hogy a kora középkorban a falu határában halastó létezett, ahol a fehér barátok ezzel az ősi eszközzel halásztak. A tavas, mocsaras, ingoványos terület meglétét néhány ma is ismert helynév (Sárd, Vizes, Sásas-rét) is bizonyítja. A falu neve azonban származhat személynévből is.

A falu nevének első írásos feljegyzése 1341-ből származik Worsolch néven. A helység nevének írásban ezideig megtalált formái: 1459-ben Warsolch; 1482-ben Varsolcz; 1685-ben Varsócz.

Története

Történelme folyamán Varsolc hol Kraszna, hol Közép-Szolnok vármegyei helység volt, de mindig a Krasznai járáshoz tartozó település. 1361-ben birtokként szerepel és Varsuch Tamás fia, Miklós kezén volt. 1362-ben a Gutkeled nemzetségből származó Jakcsok kezébe kerül.

1362. január 20-án I. Lajos király meghagyja a Kolozsmonostori Konventnek, hogy kusalyi Jakcsot Varsolc birtokába vezesse. Jelentősebb birtokosai a 15. században: Ördög Simon, keceli Szele Márton, Báthory András és Zsigmond, Borzási Miklós, Kémeri Miklós. 1545-ben mint Hadad várának tartozékába iktatják be kusalyi Jakcs Mihályt.

A falu népes település volt már a 16. században, az 1553. évi összeírás szerint Varsolc 47 és fél kapu után adózott. Feljegyeztek még 3 bírót, 22 szegényt és 21 új házat.

1708-ban, a kuruc-labanc háborúskodások idején, a falu pusztán marad, lakossága valahol az Érmelléken talált biztonságot. Az elmenekült lakosság rövidesen visszatér egykori otthonába, mert 1725-ben már 232 lakos él a faluban (167 jobbágy, 32 zsellér és 25 kisnemes). 1808-ban Varsolcon 41 adózó nemes családot jegyeztek fel az összeírok. Legtöbb jobbágytelke volt báró Bornemisza Krisztinának és gróf Károlyi Józsefnek.

A szájhagyomány szerint a Kápolna-kút határrészben a fehér papoknak állt egy kolostoruk. Ezt a kolostort minden valószínűség szerint a kusalyi Jakcsok építtethették. A fehér papok pedig nem lehettek mások, mint a Jakcsok által idetelepített Ferenc-rendi barátok. Nemcsak Varsolcon, hanem Zoványon és Kusalyban is létesítettek kolostort a Jakcsok.

A varsolci oktatás beindulása a 17. század elejére tehető, mindjárt a református egyházának szervezését követő időszakban, vagy azzal egy időben alakulhatott, hiszen a korabeli feljegyzésekben már említik a rektori díjlevelet: minden házas ember egy-egy kalangya búzát, egy-egy pint bort vagy négy dénárt adott. Fát aszerint hordanak, mint a prédikátornak.

Felekezeti iskolájáról jó kétszáz év után, 1816-tól kezdve beszélnek a krónikák, amelyekből megtudjuk, hogy egy Baktai István nevezetű személy 200 rf-os alapítványt tett az iskolás gyermekek számára.

A korábban felekezeti, majd községi iskola 1896-ban válik államivá. A 19. század utolsó évtizedeiben két elemi iskolája volt, külön a református és külön a görög katolikus gyermekek számára. 1918 után a hétosztályos iskola román tagozattal bővül (I-IV. osztály). A 20. század második felében már többnyire képesített tanerők tanítottak.

Varsolc népessége az 1848-as szabadságharc idején elérte az 1778 főt, lényegesen többen lakták, mint a szomszédos Perecsent. Máig is ismeretlen okok (járvány, aszály, éhínség, kivándorlás?) miatt népessége 1890-re közel a felére csökkent. Ettől kezdve gyors iramban kezd növekedni a falu lélekszáma, 1910-ben már eléri az 1100 főt. Feltűnő gyarapodás áll be 1941-től kezdődőleg. Jelenleg megközelíti a 150 évvel ezelőttit.

A lakosság nemzetiségi megoszlása a század elejétől kezdve a következőképpen alakul: 1910-ben 1107 lélek él a faluban, melynek 74,3%-a magyar, román 22,6%, zsidó 2,1%. 1992-es adatok szerint az összlakosság száma 1765, amelynek 83,5%-a magyar, 16,5%-a román.

A jobbágyfelszabadítás végrehajtása során létrejövő birtokmegoszlás a varsolci népnek sem kedvezett. A művelhető földnek nagy része továbbra is földesúri tulajdonban maradt. A falu zsellérségének csak vékony rétege jutott némi földtulajdonhoz. A szegény parasztság tette ki a falu legnépesebb rétegét. A birtok nélküli parasztság egy részének gazdasági lesüllyedése, valamint a legelőjog elvesztésének következtében a szegény sorsú népnek az állatállománya is megcsappant. A kishatárú falu egyébként sem tudta a megélhetést biztosítani, s ezért más kereseti forrás után kellett nézni.

A gabonatermesztés és az állattartás mellett így került sor a zöldségtermesztés meghonosítására, melyet a Kraszna termékeny, áradmányos talaja, valamint a környező városok (Somlyó, Zilah) piacainak értékesítési lehetőségei is elősegítettek. A piaci értékesítésre berendezett termelés a múlt század végén bontakozott ki, s ma már nemcsak a környező, hanem a távolabbi városokat (Várad, Bánya, Károly, Szatmár, Kolozsvár) is ellátja.

A kertészeti növények között vezető helyet foglal el a hagyma, de jelentős a káposzta és a vetemény termesztése is. A köztes növények termesztése a kollektív gazdaság idejében honosodott meg, amikor a hagymasorok mint főtermény közé köztes növényeket is (sárgarépa, petrezselyem) vetettek. Szőlőművelése ma nem számottevő. 1720-ban 97 kapás szőlőterülettel rendelkezett, míg a filoxéra múlt század végi pusztításáig az összterület 2,6%-án folyt szőlőművelés.

Hivatkozások

Források

Major Miklós: Varsolc, in. Szilágysági magyarok, szerk. Szabó Zsolt, Kriterion, Bukarest, 1999.

Épített örökség

Varsolci református templom
Feltételezhető, hogy a középkorból származó gótikus stílusban épült templomhajójához később az eredetinél nagyobb szentélyt építettek.

Természeti értékek

Varsolci duzzasztógát
Varsolci duzzasztógát A falutól délre a Kraszna felduzzasztásával jött létre a víztároló.

Vendéglátás

Események

Varsolc (Vârşolţ)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.