Völcsök (Ulciug)

Völcsök (Ulciug)

Szilágycsehtől északra, az első völgykatlan domboldalain terül el Völcsök.

A völgy kinyílik a Silágy-patak irányába, amely a falu nyugati határán halad át. A néphagyomány azt állítja - ezt már a század elején Petri Mór is megemlíti -, hogy a falu eredetileg közelebb terült el a Szilágyhoz és Szilágymogyorósnak hívták.

Etimológiája

Neve személynévi eredetű, az ó'sszláv vlk=farkas szóra megy vissza. Petri Mór is szlávból eredezteti, szerinte a velcic=nedvesség szóból ered.

Nevének alakulása Petri Mór nyomán: 1387 Völcsek; 1423 Veolchieg; 1460 Wlkeh; 1462 Velchok; 1475 Velchewk; 1502 Veulchek; 1516 Vecsek; 1547 Völcsök; 1584 Völczök, Veolchycok; 1609 Veolczok; 1692 Ulcsukul; 1750 Ölcsög; 1797 Völtsög.

Története

A háborús idők zaklatásai miatt költöztek lakói beljebb a Szilágy-patak árterületéről a dombok tölgyes erdőinek, Völcsök tisztására. A Szilágymogyorós régi névnek igen kicsi a valószínűsége, mivel 1387-ben már Völcsek néven az Aranyos-várhoz tartozott.

A falu őskora nincs feltárva. A falu határában, a Sáncalja határrészben bronzkori leleteket találtak. Ez nincs messze Felsővárcától, ahol késő neolitikumi és bronzkori települést tártak fel a régészek.

A falu birtoktörténetét a 15-16. században, mint falvainknál szinte kizárólagosan, a birtokosok közötti pereskedések, beiktatások, elzálogosítások, tanúskodások jelzik. Egy 1423-ból származó oklevél kusalyi Jakcs György fiának, tisztelendő Dénesnek Veolchieg birtokában iktatják György másik fiát, Jánost, annak nejét, Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.

1502. április 14-én kusalyi Jakcs László felhatalmazza Sándorházi Márton főesperest és gyulafehérvári kanonokot, hogy zálogért lefoglalhassa Welchewk egészbirtokot, ha szeptember 29-ig nem fizetné vissza a tőle kölcsönzött 300 forintot. 

1533. június 17-én kusalyi Jakcs Mihály Közép-Szolnok vármegye ispánja, gyerekei: Mihály, Klára és Anna nevében is tiltja bélteki Drágffy Gáspárt Wewlchewk birtokbeli őt illető részek elfoglalásától.

1584-ben, kusalyi Jakcs Boldizsárnak 1582-ben történt magvaszakadtával Völcsököt Hadad várával Wesselényi Ferenc nyeri el. Megtörténhet, hogy Völcsök mégis később került a Wesselényiek birtokába. A Vilnában 1584. március 6-án kelt adománylevél értelmében Wesselényi Ferenc megkapta Báthorytól a teljes és egész Hadad várát, úgy a két községet, az egyiket a vár alatt hasonnévvel, a második Zsibó, valamint az oklevélben felsorolt 16 falut. Ezek között a falvak között nem szerepel Völcsök, csupán a szomszédságában fekvő Mutas.

Tény, hogy a továbbiakban Völcsökkel kapcsolatos oklevelekben gyakran szerepel a Wesselényi név. Már 1584. november 6-án Völcsökről Wesselényi Ferenc jobbágyait, Leorintz Balázst, Feyes Györgyöt és Cinege Györgyöt idézik meg mint szomszédokat, amikor egy bősházi birtokrészbe akarják beiktatni Zsombori Lászlót, Báthory Zsigmond fejedelem parancsára.

1603-ban a hadadi Wesselényi István jelzálogba adja Völcsök birtokát és az újlaki részbirtokát 100 Frt. fejébe Dengelegi Miklósnak, aki a 17. század elején birtokolja a falut. Később a birtok visszakerül a Wesselényiekhez. 1692-ben a völcsöki Gál György főbíró mint Wesselényi Pál jobbágya van jelen Fényi Istvánnak és Jódi Simonnak a beiktatásán egy szilágyújlaki birtokrészbe.

A Wesselényiek megtartják a birtokot minden viszontagság ellenére: 1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Völcsökről mint fő birtokost Wesselényi Farkast írták össze. Más jelentős birtokos nem is szerepel az összeírásban, bár még felsorolják Pap Nyikuláj román papot, Pap Zaharia román kántort és Vári János református iskolamestert.

A 19. századi birtoklástörténet megszakad. Eddig nem sikerült tisztázni, kik birtokolták a falut. 1805-ben már - Petri Mór szerint - nincs nemessége (sem adómentes, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú személy).

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek idején Völcsökről és környékéről többször is szó esik a hatósági levelezésekben. Bálint Elek alispán 1848. április 10-én békétlenséget jelent a lakosság körében és küldöttek kiküldését határozza el, hogy megértessék velük az úrbéresekre hozott üdvös törvényeket.

Az 1848. április 18-i alispáni jelentés arról szól, hogy Völcsökre két esküdt, Csutak Mihály és Vajda György kimentek, hogy engedelmességre intsék a népet, de megtámadták, megverték őket, Vajda György belehalt sérüléseibe. A helyzet elég súlyos lehetett, ha Szemere Bertalan belügyminiszter arra kéri Batthyány Lajos miniszterelnököt, hogy Nagyváradról egy század katonaságot rendeljen Szílágycseh, Völcsök, Mutas környékére. Május 10-én értesítik a belügyminisztert, hogy helyreállt a rend Szilágycseh és Völcsök helységekben, ami meg is maradt, mert a Bükkalját megszállta a nemzetőrség, megakadályozva így a román-magyar összetűzéseket.

A 20. század nagy világégéseinek eseményei nem érintették közvetlenül Völcsököt, de lakóinak sorsára hatással voltak. Az első világháború végén az Illésfalva szomszédságában elterülő Voksokon is román nemzeti gárda és Nemzeti Bizottság alakul, de a Trianon utáni új körülmények között tovább folyik az együttélés románok és magyarok között.

Völcsök az évszázadok folyamán többnyire vegyes lakosú település. A lakosság összetételéről néhány adat: 1387-ben a falu lakossága még tisztán magyar, Petri Mór szerint 1423-ban részben magyar, részben román falu, de ennek kicsi a valószínűsége, mert akkor Völcsökön még nem élhettek románok, csak a 18. század elején említik őket először az oklevelekben. A 17. századból hiányoznak az adatok, de 1715-ben a 8 adófizető háztartásból 1 román, 72 lakosából 9 román. 1720-ban a kimutatások nem tesznek említést román lakosokról.
Az 1847-es adatok valószínűleg pontatlanok. Ezek szerint Volcsöknek 549 lakosából 440 görög katolikus román és csupán 109 a reformátusok lélekszáma.

Lakossága lassú növekedést mutat a múlt század folyamán és a 20. században is. Ezek szerint 1890-ben Völcsök lélekszáma 654, 432 magyar, 202 román, 1 német, 20 más, vallásuk szerint: 425 református, 213 görög katolikus, 8 római katolikus és 8 izraelita. Házainak száma 135. Az 1900-as népszámlálás adatai szerint a falunak már 781 lakosa van, amelyből 508 magyar, 273 román. Itt a zsidók is magyar anyanyelvűek: 482 református, 280 görög katolikus, 6 római katolikus és 13 izraelita. Lakóházainak száma 149, szinte kizárólagosan faépítmény.

A lakosság a mezőgazdaságból él: 781 lakosból 739; mintegy 23 az iparból, a többiek kereskedelemmel foglalkoznak, a közlekedésben dolgoznak vagy szabadfoglalkozást űznek (1 kovács, 3 vendégfogadós). Trianon után Sámi Béla Szilágy vármegye községeinek kalauzában 548 magyart, 310 románt és 11 zsidót, összesen 869 lakost jegyez és 177 házat. Az 1930-as román népszámlálás szerint Volcsöknek 867 lakosa van, akikből 563 magyar, 300 román és 4 zsidó.

A falu, bár vegyes lakosú, megőrizte magyaros jellegét az évszázadok során. Jelenleg Szilágycseh városához tartozik; az 1992-es népszámlálás adatai szerint 1074 lakosa volt, amelyből 732 magyar és 342 román, a magyarok többsége református.

A völcsöki oktatás kezdetei nem ismeretesek. 1885-ben szervezték meg az álla¬mi oktatást egy egytantermes iskolában. A századfordulón, 1902-ben két tanító tanít VölcsökÖn. Az írni-olvasni tudók száma 1900-ban 243, míg 1930-ban 526, a felnőtt lakosság 75,7%-a, ami Szilágycseh után a legmagasabb a környéken.

Hivatkozások

Források

Völcsök, in.: Szilágysági magyarok, szerk.: Szabó Zsolt, Kriterion, Bukarest, 1999.

Épített örökség

Völcsöki református templom
Völcsöki református templom Petri Mór szerint a református egyházról a 17. század elején van említés.
Völcsök görög katolikus fatemploma
Völcsök görög katolikus fatemploma Völcsög fatemploma 1781-ben épült, egy régebbi fatemplom helyére.

Völcsök (Ulciug)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.