Zilah (Zalău)

Zilah (Zalău)

A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt. 1241-ben a tatárok feldúlták, felégették hogy a legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból.

Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah patak két partján fekszik. A városon halad keresztül a Meszesből eredő Zilah pataka, a régi nevén az EREK, mely miután egyesül a Mice-patakkal Sarmaságon alól ömlik a Krasznába.

A 20. században Vártelek falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló is hozzá tartozik. (é. sz. 47°12′0’’ k. h. 23°3′0’’)

A város a Zilah patak mellett, három szűk völgyben és az ezeket őrző dombokon fekszik. Ez a vidék a legrégibb idők óta lakott hely, a Meszes hegység lábánál. Zilah, tősgyökeres magyar város volt. Története egész a honfoglalásig visszavihető.

 

Etimológiája

Zilah nevével már a váradi registrumban találkozunk. Állítólag a név avar eredetű, mert az avar nyelvben is hasonlóképpen jelölték a fegyver viselésére szolgáló övet.

Más nyelvészek szláv eredetűnek magyarázzák Zilah nevét, ami szerint a város eredetileg dák település lehet. Zilah nevét különböző formákban használták. Így írták hosszú ideig Zilajnak, de a váradi registrumban Zilocnak szerepel. Gyakran használják nevét és írják Walthenbergnek, illetőleg Zillenmarktnak vagy Zillermarknak.

A várost különben említi IV. Béla névtelen jegyzője is. Töhötöm vezér honfoglaló seregeivel a mai város helyén pihent meg, azonban hogy hosszú ideig itt maradt volna, arról nincs feljegyzés. Később kevés említés tétetik a városról.

Története

Zilah először 1370-ben I. Lajostól nyerte kiváltságait, de ezeket Mátyás király három alkalommal, majd Ulászló, II. Lajos, Báthory István és Zsigmond, Bethlen Gábor, valamint Apaffy Mihály többször megerősítették. Mátyás király alatt a város már pallósjogot is kap. Míg a többi kiváltság szabad áruszállítási jogot adott a város polgárainak, ezenkívül önmaguk felett bíráskodhattak, végül Báthory István megengedi, hogy városi képviselőtestület alakuljon és az esküdtek a városi tanácsosok munkáját végezzék. A város vásártartási joga I. Lajostól származik.

Zilah hosszú időn keresztül az erdélyi püspök birtoka volt. Erről nyomok vannak már 1246-ban, amikor Béla király levelet intéz az erdélyi püspökhöz és felszólítja, hogy Zilahon állítsa helyre a tatárok által szétrombolt templomokat és gondoskodjék arról, hogy a város részben elpusztult lakossága pótoltassék. Az erdélyi római katolikus püspökség 1542-ig bírta Zilahot. Ebben az évben a marosvásárhelyi országgyűlés az erdélyi kincstár birtokába teszi át, hogy világi célokat szolgáljon. Gazdái később sürün változtak. Az erdélyi fejedelemség harcaiban Zilahnak jelentős szerepe volt, mert mindig az kapta meg, aki az erdélyi fejedelem szolgálatába volt hajlandó állítani a várost. A város gazdái voltak Rácz György, aki Bocskaitól kapta meg, Rákóczi Zsigmond fejedelem a Sennyei-családnak ajándékozta, néhány év múlva azonban Báthory Gábor a város felét Réhdey Ferencnek ajándékozza.

Öröklődés révén Zilah a Bethlen-család tulajdonába is jutott, de csak rövid időre, mert gazdái személyesen ismerte a királyt és vele barátságban volt, később ismét gyakran változtak, így volt a Rádayak, később a Wesselényiek, majd újra a Réhdeyek kezén, végül is Zilahnak sikerült megszabadulni a birtokosoktól és megváltja önmagát.

Zilah már a középkorban fejlett város lehetett. Amikor Báthory István 1571-ben megerősíti a város privilégiumait, azt írja levelében, hogy Zilah népes város, így tehát alkalmas arra, hogy önmagának főbírót válasszon, aki vigyáz arra, hogy a városban rend és béke legyen.

Zilahon a reformáció meglehetősen gyorsan terjedt. Az a körülmény, hogy a város az erdélyi püspökség tuladonából világi tulajdonba ment át, lehetővé tette a reformáció tanainak gyors terjedését. Már Luther fellépése után 13 évvel tanai rendkívül elterjedtek a Szilágyságban és ennek a terjedésnek központja éppen Zilah. Nagymértékben fokozta a reformáció terjedését és Zilah polgárosodását az a körülmény, hogy Bethlen Gábor 1629-ben lehetővé tette, hogy az Erdélyhez tartozó magyarországi részeken lakó református lelkészek fiai és leányai a született nemesek családjába emelkedjenek. Ilyen módon rendkívül értékes polgárréteg alakult ki, akiknek különösen nagy száma volt Zilahon, ahol a református prédikátoroknak mindenkor számottevő központúk volt.

Zilah fejlődését nagymértékben akadályozta, hogy a XVIII. Század elején belső viszályok dúltak a nemesek és a polgárok között. A város polgárai ugyanis tetten értek nemeseket, amikor a város tulajdonában lévő tilalmas időben fát vágtak. A nemesek egy polgárt megöltek. Emiatt a polgárság elzárta annak a nemesnek házát, ahova a gyilkos bemenekült. A nemesek Wesselényi István főispánhoz fordultak segítségért, aki nemesi hadakat szervezett és a zilahi polgárság megrendszabályozására vonultatta fel ezeket.

A súrlódások tényleges oka azonban inkább arra volt visszavezethető, hogy a polgárság és nemesek közötti adómegosztás rendkívül aránytalan volt. A város terhei rohamosan szaporodtak, úgyhogy a polgárság már nem tudott eleget tenni kötelezettségeinek. Az emiatt a császáriak részéről megindult fegyveres akció ellen védekezni a polgárság már aligha tudott, úgyhogy végül is a zilahi polgárasszonyok fordultak a királyhoz és kérték a különböző nehézségek rendezését.

A szatmári békekötés sem biztosította a város további zavartalan fejlődését. Ez csak hosszó idő után rendeződött valamennyire, ami alatt természetesen Zilah fejlődése jelentősen hátra maradt.

A városnak különben 1714-ben királyi látogatója akadt. XII. Károly svéd király Magyarországon keresztül utazva, Zoványi György református lelkész házában szállt meg Zilahon és egy napig időzött itt.
Zoványi György református lelkész korának egyik híres embere volt. Nem véletlen, hogy XII. Károly nála szállt meg, mert a ref. lelkész a hollandiai tanulmányai idejéből már ismerte Károlyt.  Ez a református lelkész egyébként is kiemelkedő szerepet töltött be a magyar ref. egyház történetében. Zilah prédikátora, a Szilágysági egyházkerület esperese volt, majd egyházkerületi jegyzővé választották azzal, hogy püspöknek halála után annak örökét veszi át. Zoványi a ref. egyház érdekében rendkívül sokat tett. III. Károly idejében minden eszközzel igyekeztek megakadályozni a szabad egyházgyakorlást. Így különösen oly módon, hogy a reformátusok templomait elvették. Zoványi György erélyes fellépésével, két alkalommal is sikerült biztosítani, hogy a zilahi templom a reformátusok kezén maradt.

A XVIII. század második fele ismét sok kárral járt a városra. A pestis pusztította a város lakosságát, több esztendőn keresztül rendkívül rossz volt a termés és az a túlzott adóztatás, amit Zilahnak viselnie kellett, rendkívül megviselte a város polgárságát olyannyira, hogy 1742-ben felfolyamodással élt a súlyos terhek és mind gyakrabbá vált katonai beszállásolások ellen. A megye belátta a város súlyos terheit és igyekezett csökkenteni azokat.

Zilahon különben érdekes helyzet alakult ki az egyházi dézsma esetében. A zilahi ref. papok 1576-tól kezdve az egyház és önmaguk fenntartását dézsmaszedés segítségével igyekeztek biztosítani. Az államkincstár emiatt 1744-ben pert indított a zilahi papok ellen. A per hosszadalmas volt, de azzal végződött, hogy erőszakkal elvették az erre vonatkozó kiváltságleveleket, és karhatalommal lefoglalták a dézsmát, amit most már a katolikus papok javadalmazására fordítottak.

Zilahon a katolikus papság különben 1751-től fejtett ki újra jelentős működést. Az első új plébános Eőry Ferenc volt, akit Szolga Lőrincz követett, és akinek működése alatt a zilahi plébánia számottevő mértékben fejlődött. Nevéhez fűződik a zilahi ma is meglévő templom építése. Erről 1780-ban királyi rendelet intézkedett oly módon, hogy nagyváradi püspökség jövedelméből hasítottak ki egy összeget a Zilahon emelendő templom céljára. Ugyanebben az évben a reformátusok is építkeznek és meglévő templomuk két végének deszkából fedett tornácot, építenek, hogy a megszaporodott hívőket megfelelően elhelyezhessék. A templomban találjuk meg különben a város legrégibb címerét, amely az 1569-es évszámot víseli. Oltára a Szentháromságnak van szentelve.

Érdekes adatok vannak Zilah polgárságáról. Határozottan megállapítható, hogy Zilah az 1705. évben már színmagyar lakosság van, annak ellenére, hogy több nyomból arra következtethetünk, hogy a város lakosai eredetileg németek voltak. Románságnak természetesen nyoma sincs az 1700-as években. Amiből világosan következik, hogy a románoknak rendkívül kevés közük van Zilahhoz. Zilah tulajdonképpeni fejlődése csak a XIX. század elején ment végbe. Zilah lakosainak száma 1830-ban volt a legmagasabb, még a legutolsó népszámlálást is figyelembe véve. Amíg 1787-ben a város lakosságának száma 3780 fő, addig 1830-ban 8868 fő. Ezzel szemben 1869-bn a város népességszáma mindössze 5787. Hogy a csökkenésnek mi volt az oka, azt megállapítani nem tudjuk. Kétségtelen, hogy Zilah részvett a szabadságharcban és hogy az abszolutizmus alatt itt is sokat szenvedett a népség. De már 1862-ben a királyi helytartótanács szabad királyi várossá nyilvánítja Zilahot, aminek hatása alatt lassú fejlődés indul meg. A város még sem tudta behozni többé azt a jelentős népszámcsökkenést, ami 1830 és 1870 között előállott.

A város fejlődését a múlt század végén fokozta az, hogy 1869-ben a szilágysági honvédzászlóalj székhelyévé Zilahot jelölték ki. A város méltányolva a katonaság szerepét, laktanyát bocsátott rendelkezésére, és általában igyekezett megkönnyíteni, hogy a katonaság a városban maradhasson. Különben a város önálló törvényhatósági jellegét az 1876-ban hozott törvény megszűntette és ettől kezdve, mint rendezett tanácsú város folytatja munkáját. Nagymértékben hozzájárul jelentőségéhez, hogy székhelye a vármegye törvényhatóságának, államépítészeti hivatal, pénzügyigazgatóság, kir. törvényszék és járásbíróság is van itt.

A város nagy áldozatokkal, rendbe hozatta utca és úthálózatát, laktanyát építtetett, majd vigadót, vásárcsarnokot és vágóhidat. Az ivóvíz-ellátási közkutak és artézi kutak segítségével igyekeztek megvalósítani, ugyanekkor jelentős áldozatokkal járult a város a vármegyének Zilahon felállított közkórháza fenntartásához.

A város csinosítása érdekében jelentős költséggel burkolták a fontosabb útvonalakat és tereket. Felállításra kerül Zilah főterén Wesselényi szobra, akit a város legnagyobb szülöttjének és polgárának ismernek. Maga a városháza 1836-ban épült. És tulajdonképpen ezzel kezdődött meg a város általános fejlődése.

Zilah nemcsak közigazgatási gócpont, hanem fontos iskolaváros is. Gimnáziuma, amelyet eredetileg a reformátusok alapítottak, messze környék legjobb intézete. De a múlt század utolsó negyedében polgári fiúiskola, majd leányiskola alakul, amelynek állami segítséggel részben a város, részben az egyházak tartanak fenn. Az elemi iskolák fenntartását az egyházak végzik. A gyakorlati oktatás szolgálatára iparostanonc iskola mellett kereskedőtanonc iskola is szolgál.

Nem szóltunk eddig Zilah gazdasági jelentőségéről. Ezt elsősorban azzal tudjuk illusztrálni, hogy megemlékezünk Zilah közlekedési helyzetéről. Zilah rendkívül fontos gócpont szerepét tölti be. Kelet-Magyarország észak részéről és az erdélyi terület felöl vezető országutak Zilahnál egyesülnek, hogy a Szilágyságon keresztül az Alföld északi része felé folytassák útjukat. Ennek következtében Zilah közúti helyzete is számottevő. Közlekedési jelentősége azonban erősen fokozódott akkor, amikor 1887-ben megépült a szilágysági helyiérdekű vasút, amely Nagykároly felé biztosított rendszeres kapcsolatot. Ehhez később csatlakozott az a vasútvonal, amely Sarmaság-nál ágazik el. Székelyhíd irányában. Harmadiknak épült ki Zsibó felé vezető vasútvonal, amely most már közvetlen forgalmat biztosít Zilah számára Erdély felé a Szamos völgyén át. Maga Zilah nem fekszik a fővonalak mellett, ha nem egy szárnyvonal mellett terül el, így tehát átmenő forgalma alig van.

A város közúti forgalma 1940-ben a magyar uralom következtében számottevően emelkedett. A Magyar Államvasutak Zilahot fontos autobuszforgalmi gócponttá építették ki. Autóbuszvonalak indulnak ki Zilahról csaknem minden irányban. Közvetlen kapcsolatba jut a város Kolozsvárral, két különböző vonalon Csúcsával, Szilágysomlyón keresztül Margittával és Nagykárollyal. Zsibón keresztül pedig Nagybányafelé kap közvetlen összekötetést. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a magyar kormány terveiben a sarmasági vonal már keresztülvitt pálya elsőrangúsítási munkáival kapcsolatban szó van arról, hogy a vasútvonalat Zilahon túl tovább építik és bekapcsolják a nagyvárad-Kolozsvár közötti fővonalba, akkor megérthetjük, hogy Zilah közlekedéspolitikai helyzete számottevő fejlődés elé néz a jövőben.

Az egész Szilágyságon az ipar és kereskedelem tulajdonképpen Zilahon összpontosul. A Szilágyság népe csaknem kivétel nélkül földművelő. A lakosságnagyobb többsége földműveléssel foglalkozott mindig, azonban Zilah, mint a vármegye központja, fontos vásárhely és így az ipar és kereskedelem székhelye is.

Mészárosai, csizmadiái, fazekasai, gubásai, szíjgyártói és szűcsei nagy számmal vannak. Híres volt hosszú időn keresztül a város malomipara. A múlt század végén már két gőzmalom és egy gőztéglagyár dolgozott rendszeresen.
A lakosságszám lassú fejlődése szoros összefüggésben áll azzal, hogy a népesség nagymértékben kivándorlásra kényszerült. A lakosság összetételéről érdekes képet nyerhetünk. Anyanyelv tekintetében a magyarság van többségben, a századforduló évében a románság száma mindössze 368 fő. 1910-ben 529 román volt a városban. A lakosság azonban csaknem kivétel nélkül magyarul beszél. A vallás szerinti összetétel is igazolja, hogy Zilah csaknem színmagyar város, mert a lakosság kétharmada református, egyharmadánál valamivel kevesebb a katolikus, a görög katolikusok és görögkeletiek száma elenyészően kevés. A lakosság viszonylag kisebb mértékben ír és olvas, műveltségi tekintetekben még meglehetősen hátul áll.

Ami a lakásviszonyait illeti, elég talán annyit megemlíteni, hogy a századforduló évében 1260, 1910-ben 1427 lakóház volt Zilahon. A lakóházak csak egyharmadrészben épültek kőből vagy téglából, igen számottevő, különösen a századforduló évében, a faépületek száma. A vályogépítkezés általában kevésbé terjedt el, ami azonban természetes is, hiszen figyelembe vehetjük, hogy építőanyagokban gazdag vidékről van itt szó. A háztetők anyagában gyakran előfordul még a zsindely, vagy deszka, ami szoros összefüggésben áll ugyancsak a környék gazdag erdőségeivel.
A lakosság foglalkozási összetételét is vizsgálat tárgyává tettük.
Az ipar lassú fejlődéséről tesz tanúságot az is, hogy amíg 1900-ban 546 ipartelepet írtak össze, addig 10 év múlva mindössze 551 az iparvállalatok száma.

Gyáripari telepet Zilahon sem a századforduló évében, sem 1910-ben nem találhattunk. A kisipar, főként a segéd nélkül dolgozó ipar van túlnyomó többségben. 1900-ban 321, 1910-ben 336 segéd nélkül dolgozó iparvállalat volt Zilahon. A középipari vállalatok száma 11-ről 13-ra növekedett. Iparágak szerint vizsgálva a helyzetet, kiemelkedik a cipészek és csizmadiák száma, később a szabók száma is növekszik. Viszonylag fejletlen a város élelmezési és élvezeti cikkeket gyártó ipara. Lassú fejlődés mutatkozik a gépiparban.

Összefoglalva Zilah gazdaságáról eddig elmondottakat, meg kell állapítanunk, hogy a Szilágyság mezőgazdaságának fejletlensége következtében számottevő iparfejlődésre Zilahon nem lehet számítani. Az ipar Zilahon csak a környékbeli, a szilágysági lakosság szükségletének fedezésére dolgozik, nem rendelkezik azonban azokkal a fontos nyersanyagokkal, amelyek számottevő iparfejlődést tehetnének lehetővé és ezen kersztül módot, nyújtanának arra, hogy maga a város is fejlődjék.
Zilah értékes és szép kisváros. Megvan minden adottsága, amely a Szilágyság főhelyévé emelte, amelyek alkalmasak arra, hogy ennek a városnak jelentőségét tovább fokozzák. Mezőgazdaságunk átszervezésével és fokozásával Zilah iparosodásának lehetőségét is biztosíthatjuk és akkor ebből a szilágysági fővárosból egy sok minden szempontból értékes, és jelentős nagyvárost alakíthatunk ki.

A visszacsatolás után Zilah fejlődése különben is biztosítva van. A románok igyekeztek megakadályozni Zilah fejlődését, miután annak lakosságáról sohasem sikerült bizonyítani, hogy legalább is annyira román, mint amennyire ők szerették volna. Ezért minden eszközzel azon voltak, hogy fejlődését gátolják és visszavessék.
Ma már megszűnt a román uralom és a magyarság tudja, mit jelent számára Zilah, úgyis, mint a Szilágyság központja úgyis, mint a magyarság egy fontos kultúrközpontja. A város fejlődése ennek következtében biztosított és rövidesen kifejezésre is fog jutni.

Hivatkozások

Források

Papp Lajos: A csuprosok városa (Zilahi turkáló)

Épített örökség

Zilah Wesselényi szobor
Zilah Wesselényi szobor Fadrusz munkája, a Wesselényi-szobor, az újpesti Beschorner öntödében készült.
Zilah református temploma
Zilah református temploma Zilah város református temploma a XIII. században épült az Őrhegy alatt, korai gótikus stílusban.
Zilah katolikus temploma
Zilah katolikus temploma Az első írásos emlék Zilah településéről Anonymus Krónikája 22-ik fejezetében található.
Zilah ártézi kútja
Zilah ártézi kútja A főtér artézi kútjának vizét a XIX század elejétől használják.
Zilahi református középiskola és Ady szobra
Zilahi református középiskola és Ady szobra A Wesselényi kollégium alapításának évét nem ismerjük, de van 1646-ból pecsétnyomónk a következő felirattal: „Sigil.Gymnasii Refor.Zilahiensis”
Zilahi Séra ház
Zilahi Séra ház Ady Endre középiskolai tanulmányait Zilahon folytatta. Ebben a periódusban apai nagynénjének háza biztosított otthont számára.
Zilahi Zoványi ház
Zilahi Zoványi ház 1714-ben Zoványi P. György papságának második évében saját házában fogadta a franekeri egyetemről már ismert XII. Károly svéd királyt.
Zilah Ligeti Egyházközsége
A Ligeti anyaegyház 2400 lélekkel alakult meg, leválva a Zilah Belvárosi anyaegyházáról.

Természeti értékek

A Zilahi Meszes
A Zilahi Meszes A Zilahtól északkeleti irányban húzódó Meszes hegység a Szilágyság egyik legjelentősebb idegenforgalmi övezete.

Személyiségek

Tapsony Imre
Bálint István János
Ady Endre
ifj. báró Wesselényi Miklós
Salamon József
Sztankóczy György
Zilahi Kiss Károly
Zilahi Kiss Imre
Zoványi Pipis György
Szilágyi István
Szilágyi István

Népi kultúra

Zilah (Zalău)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.