Zsibó (Jibou)

Zsibó (Jibou)

1891-ben kisközség a Szilágy vármegye zsibói járásában. Ekkor 2279 magyar és oláh lakik itt. Zsibó a járási szolgabírói hivatal széke, járásbírósággal, vasúttal, posta és távíróhivatallal, és postatakarékpénztárral, mezőgazdasági szeszgyárral, ipariskolával.

Egy magaslaton áll Wesselényi Béla bárónak régi kastélya. A Wesselényi család 1584-ben nyerte el a Zsibó-i uradalmat. A kastély mai alakját Wesselényi Miklós báró idejében nyerte.

1705. nov.11-én Rákóczi Ferenc hadai itt vesztességet szenvedtek. 1849. augusztus 25-én Kazinczy Tábornok honvédjei itt tették le a fegyvert az oroszok előtt. Azelőtt híres ménes volt itt. Zsibó közelében kénes, égvényes, konyhasós forrás fakad.

Szilágy megye északkeleti részén fekszik, 26 km-re Zilah municipiumtól. 1968-ban kapott városi rangot. A következő falvak tartoznak hozzá: Kucsó (Cuceu), Hosszúújfalu (Husia), Szilágyróna (Rona) és Szamosőrmező (Var). Felulete 64,66 km2, a Zsibói medencében található, az Egregy és a Szamos összefolyásánál.

Etimológiája

Mai rangját annak a tudatában viseli, hogy már 1219-ben szerepelt a feljegyzésekben, Villa Cybo néven. Aztán 1387-ben Zsibótelke, a XV. Században meg Sybo meg Zybo. 1564 Oppidium Sibo, tehát mezőváros, 1582-ben szerepel először Zsibóként, aztán Dsibo, Zsibou, Sibou, Sibo, Jibou néven emlegetik.

Története

Első irásos említése 1219-bol származik, ekkor villa Chybur néven szerepel, késöbbi nevei pedig Zybo (1460), opidum Sibo (1564), Zsibou (1750) és végül Jibau (1854). A többi helységről csak késöbb történik említes, Szilágyrónáról 1338-ban, Kucsóról 1388-ban, Hosszúújfaluról 1405-ben, mig Szamosőrmezőről csak 1469-ben.

A város fejlődésében nagy szerepe volt a Wesselényi családnak. Az ő nevükhöz fűződik az itteni, Erdély egyik legszebb barokk stilusú kastélyának építettése. A család legismertebb tagja gróf ifj. Wesselényi Miklós, az "árvizi hajós", aki elszántan küzdött az erdélyi jobbágyság felszabadításáért. Két tragikus történelmi esemény fűződik a város nevéhez: 1705-ben II. Rákóczi Ferenc seregei itt szenvedtek verességet, 1849 augusztus 25-én pedig Kazinczi Lajos tábornok honvédei itt tették le a fegyvert.

A város és a hozzátartozó települések népessége az utolsó népszámlálási adatok szerint 11.306 fő, ebből 81,20% román, 13,29% magyar, 5,33% roma, 0,06% német és 0,02% más nemzetiségű.

Zsibó fontos vasúti csomópontnak számit, ezért a nemzetgazdaság szempontjából jelentős szerepet játszik a vasúton történő áruszállításban. Textilipara és élelmiszeripara mellett az utóbbi években a szolgáltatóipar is egyre jelentősebb eredményeket ért el.

Mindezek mellett Zsibó fontos turisztikai kozpontnak is tekinthető. Gyógyfürdőinek kénes és klóros vize jó hatással van a máj- és epebántalmakra, a gyomor- és bélbetegségekre valamint a reumás megbetegedésekre.

Zsibó legnagyobb turisztikai vonzerővel biró látványossága a Botanikus Kert. Ez kb. 25 hektár területen fekszik, 1968-ban rendezték be a Wesselényi család birtokán Vasile Fati kezdeményezésére. A zsibói Botanikus Kert és a Természettudományi Múzeum létesítése Alexandru Borza, Ion T. Tarnavschi, Eugen Ghisa, Ioan Ghergely, Felician Micle, Onoriu Ratiu, Eugen Pora, Nicolae Boscaiu, Iustinian Petrescu, Traian Ceuca nevéhez fűződik. 1978-ban, Romániában először itt valósítottak meg az akvárium és a pálmaház létrehozásáról szóló tervet, melyet Valentin Zisu épitész és Virág Károly, Liviu Vasile Pop mérnökök dolgozták ki. Mindkét épület különleges, geodéziai szerkezete miatt építése idején egyedülálló volt a hazai közhasznú épületek sorában.

Református temploma mai formáját 1749-ben kapta, amikor Wesselényi István és neje, Daniel Polixena renováltatta. A templom külső falán levő egyik emléktáblát id. Wesselényi Miklós tétette a kufsteini börtönből való szabadulása emlékére (1790). 2004-ben a templom elé felállítottak ifj. Wesselényi Miklós szobrát (Sepsi József alkotása).

A Zsibó vidékére látogató turista programjából nem hiányozhat a szamosőrmezői ortodox fatemplom (XVIII. szazad), a hosszúújfalvi fatemplom (1880), a Beldy kastély (XX. század), a számos emlékmű, építészeti műemlék valamint a szilágyrónai természetvédelmi rezervátumok megtekintese sem.

 

Hivatkozások

Források

Papp Lajos: Bivalyosok faluja

Épített örökség

Zsibói Wesselényi kastély
Zsibói Wesselényi kastély A zsibói Wesselényi kastély, a XIII. században épült, barokk stílusban, a XIX. században pedig kibővítették.
Zsibói Botanikus kert
Zsibói Botanikus kert A zsibói füvészkertet 1968-ban alapította Fati Vasile tanár, a helybéli líceum tartozékaként.
Zsibói római katolikus plébánia
Már a XV. században már volt a városnak plébániája.
Zsibói református templom
Régi emlékműve a városnak a református templom, amely eredetileg a XIII. sz.-ban épült, de többször átépítették.

Személyiségek

báró Wesselényi Miklós

Népi kultúra

Zsibó (Jibou)

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.