A Zilahi Meszes

A Zilahi Meszes
Település:

A Zilahtól északkeleti irányban húzódó Meszes hegység a Szilágyság egyik legjelentősebb idegenforgalmi övezete.

A hegység páratlan nyugalmával, enyhe éghajlatával, csörgedező patakjaival és árnyas erdőivel kellemes kikapcsolódást ígér minden természetjárónak.

A gyalogtúrát kedvelő kirándulók számára a gerincek és csúcsok magaslatáról rendkívüli kilátás nyílik a Zilahi-medencére, a Berettyó és Kraszna völgyére. A hegység völgyei közül legismertebb az Ördögkúti patak völgye, amely gyönyörű vízeséseivel és kövületlelőhelyeivel feledhetetlen látványt nyújt mindenkinek.

A legjelentősebb természeti látnivalók közé tartozik a Nádas tó, a Lajos barlang és ennek környéke is, amely karsztforrásokban és dolinákban gazdag gipszkarszt.
A hegység és környéke nemcsak természeti látnivalókban gazdag, hanem történelmi nevezetességekben is. A hegység gerincén haladt a római birodalom északi határa, amely Porolissumnál végződött. A hegytetőn még jól kivehetők a római erőd romjai. Az Egregybe ömlő Várteleki patak által kialakított szoros a történelemben a Meszesi kapu néven ismert. Anonymus szerint Töhötöm magyarjai itt keltek át, szállást és hazát keresve, Erdélybe. A Terbete lábánál levő gyógyvízforrások (Emília fürdő) gyógyító hatása ma már alig ismert, pedig a múlt század elején jól működő fürdő volt itt.

A Meszes hegységben, elnevezésével ellentétben, a mészkő csak foltokban van jelen. A 700-800 m átlagos magasságú középhegységet a mély patakvölgyek több kisebb egységre osztják. A hegység legmagasabb csúcsai a Perjei Magura (997 m) és Terbete (870 m). A Meszes kevésbé ismert érdekessége, hogy éghajlat-módosító szerepe van, ugyanis haránt fekszik a Zilahi medencén átérkező nyugati légáramlatokra, így azok a hegység domborzati gátján felemelkednek, és közben nedvességük jó részét csapadék formájában elveszítik.

A hegység vízháztartása ebből adódóan nyereséges és sok az itt eredő vízfolyás. Bár napjainkban ezek vízhozama csekély, egy XVI. századból származó feljegyzés egy, a város alatt működő kompról tanúskodik, amely nagy folyóvízre utal. A hegyvonulat éghajlat-módosító hatásáról a hőmérséklet is tanúskodik. A tavasz általában legalább egy héttel hamarabb köszönt be a hegység északnyugati, mint az Erdélyi medence felőli oldalán. A Meszest főként tölgyesek és bükkösök borítják.

 

A Zilahi Meszes

Az adatok feltöltése folyamatban...

Szöveg kiegészítése

Ha a kiegészítené a szöveget, vagy hibát, hiányosságot talált benne, kérjük írja az alábbi mezőbe a módosításait, melyeket ellenőrzés után megjelentetjük az oldalon.

Kép hozzáadása

Ha képet szeretne feltölteni, kérjük válassza ki a feltöltendő fájlt.