szőlőtermő vidék.
Tövishát
Tövishát a Szilágyság legarchaikusabb kistája. A Szamos, a Mázsa- és aZilah-patak által határolt háromszögbe foglalt terület mintegy 35-40 falusi településsel és egy várossal (Szilágycseh).
E vidék nevét először Ilosvai Selymes Péter említi az 1570-es években. Köztudott, hogy ő Kusalyban, a Jakcsok törzsbirtokán tanítóskodott, és a Kusallyal szomszédos falvakat tövisháti településekként említi.
Kőváry László Szilágyról írt útirajzában a Tövishát neve nem fordul elő. Ellenben feltűnik az elnevezés Pesty Frigyes helységnévtárában 1864-ben, amikor Diósadról szólva a falutól keletre elhelyezkedő falvakat tövisháti falvakként szerepelteti. A somlyóújlaki születésű Szilágyi Ferenc történetíró szerint a Szilágyfőkeresztúrnál eredő Szilágy vize mellett bal felől elvonuló hegygerincet nevezik Tövishátnak.
Neve a tövis és a hát szavak összetételéből képződött. A tövis szó jelentheti a búzában növő tövisét, de töviságakból készültek sok helyen a kerítések is. Valószínű, hogy a Tövishát elnevezést a magukat többre értékelő szomszédos tájak népe leértékelésként ragasztotta a Szilágy-patak menti vidékre, ahhoz hasonlóan, ahogy ez a barcasági magyarokkal történt, akiket a háromszékiek lekicsinylésből csángónak neveznek.
A Tövishát legelzártabb területe kétségkívül a Kusaly, Kirva, Erked falvak vidéke. Nem így a Szilágy patakát követő útmenti települések, melyek könyebben tudnak kapcsolatot teremteni egyrészt a megyeközponttal, másrészt Szilágycseh várossal. A Tövishát jelentősebb falvai: Diósad, Szilágysámson, Désháza, Szilágyfőkeresztúr, s talán idetartozik a táj nyugati részén fekvő, urbanizálódó nagyközség, Sarmaság is.
Tövishátnak mindenekelőtt jellegzetes múltbeli, bocskoros hétszilvafás, kisnemesi népviseletét, építészetét (patics- és vertfalú, nyeregtetős, hármas tagozódású hajlékait, faoszlopos-lábfás tornácait), fazekasiparát (Désháza) és temetőinek díszes faragású fejfáit (Hadadnádasd, Bogdánd) kell kiemelnünk. Szőlészetéről és borászatáról, présházas pincéiről igen ismert Szilágysámson és a Zilahot Szatmárnémetivel összekötőút mentén fekvő Szilágyballa.
A hagyomány szerint a törökök kivonulása után a Tövishát néhány falujába (Diósad, Kusaly, Mocsolya, Kirva, Erked, Sámson, Szér, Ballá, Bogdánd) székelyeket és palócokat (Sarmaság) is telepítettek.
Hivatkozások
A régióhoz tartozó települések
Benedekfalva
A település története szorosan kapcsolódik a Szilágyság e részén található falvak történetéhez - bár Benedekfalvát több esetben nem sorolják a Szilágysághoz.
Bogdánd
Ez a kis falu a Szilágyságot választja el a Bükkaljától, s a Tövishátnak nevezett kistájnak is itt az északi és nyugati határa.
Bősháza
A Bükk-hegység alatt, Szilágycsehtől északkeletre, Szilágycseh, Benedekfalva, Szamosardó, Vicsa, Völcsök között fekvő település.
Désháza
Désházáról azt beszélik, hogy a falu más helyen terült el, a helyi hagyomány szerint közelebb a szilágyszegi úthoz. A monda szerint a krími tatárok támadása miatt húzódtak a 17. században bennebb, a menedéket nyújtó erdő közelébe.
Diósad
A szájhagyomány szerint Thököly Imre is járt Diósadon (1677. november 6-án este érkezett), s a szabadságharcos Szabó Pál lelkész, a későbbi esperes, Bem tábornok testőrcsoportparancsnoka is itt van eltemetve. Nem utolsó sorban, Ady Endre őseinek faluja.
Égerhát
Máramaros megye dél-nyugati részén található, Sülelmed városka szomszédságában, közel a Máramaros megyét Szatmár és Szilágy megyéktől elválasztó hármas megyehatárhoz.
Hadad
Hadad az Alsószopor-Szilágycseh, 196-os megyei úton érhető el. Szilágycsehtől 11 km-re nyugatra fekszik.
Hadadnádasd
Hadad szomszédságában található, a hadadi várhoz tartozott, innen a Hadad elönév.
Kisdoba és Nagydoba
A két Doba közül Nagydoba a kisebb. Köztük évszázadokig tartó versengés folyt, amely mára mérséklődött, eltűnt és csak egymás megítélésében lelhető fel a múlt emléke.
Kusaly
Valamikor a középkorban, vár állott a mai Újtemető fölött (Pogányvár), volt itt ferences-rendi zárda, kolostor és iskola is. A település és az egyháza nagyon régi.
Magyargoroszló
Sok kis tövisháti falutól eltérően Magyargoroszlóra nem jellemző az elöregedés.
Menyő
Tövisháthoz tartozó település a Szilágy patak mentén, 30 kilométerre Zilahtól 10 kilométerre Szilágycsehtől. Eldugott, meredek dombok közé való bezártságával elrejtett falu.
Mocsolya
Belső tövisháti község a Mázsapatak mentén, Zilahtól északnyugatra. Árpád-kori település. Szilágysámson a község központja.
Nagymon
Parányi falucska, gidres-gödrös kövezett utcája szerényen húzódik a Pogány-vár alatt.
Sarmaság
Sarmaság a Kraszna mente egyik nagy települése, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal mentén, 6,5 km hosszú félkörívben, a Kraszna és a Zílah-patak találkozásánál fekszik.
E kis népességű falu Árpád-kori műemléktemplomáról ismert.
Szamosardó
A Máramaros megyei Sülelmed községhez tartozik. 50 km-re Nagybányától, a Szamos bal partján, a Szilágysági dombok (Tövishát) peremén terül el. Neve királyi erdőóvók településére utal.
Szamoscikó
Szamoscikó, a nevét viselő Cikói szoros északi bejáratánál, a Szamos bal partján elterülő kisközség.
Szilágyerked
Közepes nagyságú magyar település Zilahtól északnyugatra. Zilahtól 25 km-re fekszik, Kusaly községhez tartozik.
Szilágyfőkeresztúr
Szilágyfőkeresztúr a Szilágyság belsejében, mondhatni közepén terül el, a megyeközponttól.
Szilágygörcsön
Az egyetlen település a Szilágy-patak mentén, amely nem kisnemesi falu volt.
Szilágykövesd
Tipikus tövisháti település, a megye északnyugati részén, Sarmaságtól 7 km-re található.
Jellegzetes szilágysági, illetve tövisháti település az Árpád-korból.
Szilágyszeg
A régi temetőben van egy négyszögű, besüllyedt, oldalra esett régi kő, tetején még 1935-ben gomb volt, felirata tréfás: „Állj meg utas, ejts könnyeket, / Mert itt nyugszom Én, / Olvasd Te, / És nyugodnál Te, / Olvasnám Én.”
Szilágyszentkirály
Tyukodi Lajos bácsi mondókája: „Nagy Alföld, sokat ígér, kicsit ád, / Hortobágy, húst ígér, de sose ád, / Tövishát, nem ígér, de mindig ád!”
Bogdánd községhez tartozó település, zömében magyarok lakják.
Vérvölgy
A megye északi részén a Zilah-Szilágycseh között található magyar lakosságú falu, a megyeszékhelytől a tövisháti dombok aljában.
Szilágycsehtől északra, az első völgykatlan domboldalain terül el Völcsök.
Szilágycseh
A város a Szilágy patak völgyében fekszik, 30 kilométerre Zilahtól, Tövishát központja.
